The Holy See Search
back
riga

 

A KATOLIKUS EGYHÁZ
KATEKIZMUSÁNAK
KOMPENDIUMA

Copyright © 2005 Libreria Editrice Vaticana, Cittŕ del Vaticano

 

Motu proprio

Bevezetés

 

ELSŐ RÉSZ
A HITVALLÁS

Első szakasz: „Hiszek” – „Hiszünk”

Első fejezet: AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE

Második fejezet: ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL

Az isteni kinyilatkoztatás
Az isteni kinyilatkoztatás továbbadása
A Szentírás

Harmadik fejezet: AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK

Hiszek
Hiszünk

Második szakasz: A keresztény hitvallás

A hitvallás: Apostoli hitvallás – Nicea-konstantinápolyi hitvallás

Első fejezet: HISZEK AZ ATYAISTENBEN

A hitvallási formulák
„Hiszek egy Istenben, mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében”
Az ég és a föld
Az ember
A bűnbeesés

Második fejezet: HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN, ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

„És Jézus Krisztusban, az ő egyszülött Fiában, a mi Urunkban”
„Jézus Krisztus fogantatott a Szentlélektől, született Szűz Máriától”
„Jézus Krisztus szenvedett Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghalt és eltemették”
„Jézus Krisztus alászállt a poklokra, harmadnapon föltámadt a halottak közül”
„Jézus fölment a mennybe, ott ül a mindenható Atyaisten jobbján”
„Onnan jön el ítélni élőket és holtakat”

Harmadik fejezet: HISZEK A SZENTLÉLEKBEN

„Hiszek a Szentlélekben”
„Hiszem a szent, katolikus Anyaszentegyházat”
Az Egyház Isten tervében
Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste, a Szentlélek temploma
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli
A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
Hiszem a szentek közösségét
Mária Krisztus Anyja, az Egyház Anyja

„Hiszem a bűnök bocsánatát”
„Hiszem a test föltámadását”
„Hiszem az örök életet”
Amen

MÁSODIKRÉSZ
A KERESZTÉNY MISZTÉRIUM ÜNNEPLÉSE

Első szakasz: „A szentségi üdvrend”

Első fejezet: A HÚSVÉTI MISZTÉRIUM AZ EGYHÁZ IDEJÉBEN

A liturgia – a Szentháromság műve
A húsvéti misztérium az Egyház szentségeiben

Második fejezet: A húsvéti misztérium szentségi ünneplése

Az Egyház liturgiájának ünneplése
Ki ünnepel?
Hogyan ünneplünk?
Mikor ünneplünk?
Hol ünneplünk?
A liturgiák sokfélesége és a misztérium egysége

Második szakasz: Az Egyház hét szentsége

Első fejezet: A keresztény beavatás szentségei

A Keresztség szentsége
A Bérmálás szentsége
Az Eucharisztia szentsége

Második fejezet: A gyógyulás szentségei

A Bűnbánat és Kiengesztelődés szentsége
A Betegek kenete

Harmadik fejezet: A közösség és a küldetés szolgálatának szentségei

Az Egyházi Rend szentsége
A Házasság szentsége

Negyedik fejezet: Egyéb liturgikus szertartások

A szentelmények
A keresztény temetés

HARMADIK RÉSZ
ÉLET KRISZTUSBAN

Első szakasz: Az ember hivatása: élet a Szentlélekben

Első fejezet: Az emberi személy méltósága

Az ember Isten képmása
A boldogságra szóló meghívásunk
Az ember szabadsága
A szenvedélyek erkölcsisége
Az erkölcsi lelkiismeret
Az erények
A bűn

Második fejezet: Az emberi közösség

A személy és a társadalom
Részvétel a társadalmi életben
A szociális igazságosság

Harmadik fejezet: Isten üdvössége: A törvény és a kegyelem

Az erkölcsi törvény
Kegyelem és megigazulás
Az Egyház: anya és tanító

Második szakasz: A Tízparancsolat

Kivonulás – Második Törvénykönyv – Kateketikai formula

Első fejezet: „Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljesn lelkedből és teljes elmédből”

Az első parancsolat: Én vagyok a te Urad Istened. Ne legyenek idegen isteneid előttem!
A második parancsolat: Isten nevét hiába ne vedd!
A harmadik parancsolat: Megemlékezzél arról, hogy az ünnepnapokat megszenteld!

Második fejezet: „Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!”

A negyedik parancsolat: Tiszteld atyádat és anyádat!
Az ötödik parancsolat: Ne ölj!
A hatodik parancsolat: Ne törj házasságot!
A hetedik parancsolat: Ne lopj!
A nyolcadik parancsolat: Ne szólj hamis tanúságot!
A kilencedik parancsolat: Más feleségét ne kívánd!
A tizedik parancsolat: Mások javait ne kívánd!

NEGYEDIK RÉSZ
A KERESZTÉNY IMÁDSÁG

Első szakasz: Az imádság a keresztény életben

Első fejezet: Az imádság kinyilatkoztatása

Az imádság kinyilatkoztatása az Ószövetségben
Az imádság teljes kinyilatkoztatása és gyakorlása Jézusban
Az imádság az Egyház idejében

Második fejezet: Az imádság hagyománya

Az imádság forrásainál
Az imádság útja
Imádságra vezetők

Harmadik fejezet: Az imaélet

Az imádság módjai
Az imádság küzdelme

Második szakasz: Az Úr imádsága: Miatyánk

Miatyánk
„Az egész Evangélium összefoglalása”
„Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy”
A hét kérés

Függelék

A) Alapvető imádságok
B) A katolikus tanítás formulái

A Szentírás könyveinek rövidítése


A Katolikus Egyház Katekizmusának
Kompendiumá
t
jóváhagyó és közzétevő
motu proprio

 

Tisztelendő Bíboros, Pátriárka, Érsek, Püspök, Áldozópap, Diakónus testvéreimnek és Isten népe minden tagjának

Húsz éve immár, hogy megkezdődtek a Katolikus Egyház Katekizmusa kidolgozásának munkálatai, amelyet a II. Vatikáni Egyetemes Zsinat befejezésének 20. évfordulója alkalmából összeült Rendkívüli Püspöki Szinódus szorgalmazott.

Végtelenül hálás vagyok az Úristennek, hogy megajándékozta Egyházát ezzel a Katekizmussal, melyet tisztelt és szeretett elődöm, II. János Pál pápa 1992-ben hirdetett ki.

Ezen ajándék értékét és hasznosságát bizonyította mindenekelőtt az a széleskörű pozitív fogadtatás, amelyet a püspökök részéről kapott. A Katolikus Egyház Katekizmusa ugyanis elsősorban a püspököknek szólt, mint az Egyház tanításának biztos és hiteles alapszövege, főként a helyi katekizmusok kidolgozásának céljára. Ugyanilyen fogadtatásban volt része Isten népe minden tagjának részéről, akik csak megismerhették és értékelhették azon a több mint ötven nyelven, amelyekre eddig lefordították.

Most nagy örömmel hagyom jóvá és teszem közzé e Katekizmus Kompendiumát.

Egy ilyen összefoglalást nagyon kértek a 2002 októberében tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus résztvevői, akik az Egyház nagyon széles köreiben élő igényt fogalmazták meg. Elhunyt elődöm elfogadva a kérést, 2003 februárjában elrendelte előkészítését, s szerkesztését egy bíborosokból álló kis létszámú bizottságra bízta, melynek én voltam az elnöke, és mellénk rendelt néhány szakértő munkatársat. A munka folyamán a Kompendium tervezetét megküldtük minden bíborosnak és a püspöki konferenciák elnökeinek, akik jelentős többségben kedvezően fogadták és értékelték.

A Kompendium, amelyet most átadok az egyetemes Egyháznak, a Katolikus Egyház Katekizmusának hűséges és megbízható szintézise. Tömören tartalmazza az Egyház hitének minden lényeges és alapvető elemét, s így, elődöm akaratának megfelelően egyfajta vademecum, mely lehetővé teszi az olvasónak, hívőnek és nemhívőnek egyaránt, hogy egy tekintettel átfogja a katolikus hit egész panorámáját.

Hűségesen tükrözi a Katolikus Egyház Katekizmusának szerkezetét, tartalmát és nyelvezetét, s remélhető, hogy e szintézis segítséget és ösztönzést ad magának a Katekizmusnak jobb és mélyebb megismeréséhez.

Ezért bizalommal adom át e Kompendiumot az egész Egyháznak és külön-külön minden kereszténynek, hogy most, a harmadik évezred elején nagyobb lendülettel és új elkötelezettséggel folytassák az evangélium hirdetését és a hitre nevelést, mely minden egyházi közösségnek és bármely korú és nemzetiségű krisztushívőnek sajátos feladata.

Ám a Kompendium a maga rövidségével, teljességével és világosságával minden emberhez is szól, akik a sokféle üzenetet hangoztató és szétszóró világban szeretnék megismerni az Élet Útját, az Igazságot, amelyet Isten Fiának Egyházára bízott.

Bárcsak mindenki, aki e tekintéllyel tanító könyvet, e Kompendiumot olvassa, a Boldogságos Szűz Máriának, Krisztus és az Egyház Anyjának közbenjárására egyre jobban megismerné és befogadná Isten emberiségnek szánt legnagyobb Ajándékának kimeríthetetlen szépségét, páratlanságát és aktualitását, aki nem más, mint az Ő egyszülött Fia, Jézus Krisztus, aki „az út, az igazság és az élet” (Jn 14,6).

Kelt 2005. június 28-án, Szent Péter és Pál apostolok vigíliáján, pápaságom első évében.

BENEDICTUS PP. XVI


 

BEVEZETÉS

 

1. 1992. október 11-én adta át II. János Pál pápa az egész világ híveinek a Katolikus Egyház Katekizmusát, s úgy mutatta be, mint „hivatkozási szöveget a hit élő forrásaiból megújult katekézis számára” (Fidei depositum apostoli konstitúció 1.). Harminc évvel a II. Vatikáni Zsinat (1962–1965) megnyitása után szerencsésen teljesült a kívánság, amelyet 1985-ben fogalmazott meg a Rendkívüli Püspöki Szinódus: készüljön katekizmus, mely a katolikus hit és erkölcs teljes tanítását összefoglalja.

Öt évvel később, 1997. augusztus 15-én a Katolikus Egyház Katekizmusa editio typicájának megjelenésekor a pápa megerősítette a mű alapvető célját: „a katolikus tanítás teljes és igaz bemutatása legyen, amelyből bárki megismerheti, hogy az Egyház mit hisz és ünnepel, hogyan él, és a mindennapjaiban miért imádkozik” (Laetamur magnopere apostoli levél).

2. A Katekizmus jobb megismerése érdekében, s hogy teljesítse a 2002-ben tartott Nemzetközi Kateketikai Kongresszus kívánságát, II. János Pál pápa 2003-ban létrehozott egy külön bizottságot Joseph Ratzinger bíboros, a Hittani Kongregáció prefektusa vezetésével, hogy dolgozza ki a Katolikus Egyház Katekizmusának Kompendiumát, amely tömörebb megfogalmazásban tartalmazza a hit ugyanazon igazságait. Kétéves munkával elkészült egy tervezet, melyet elküldtek az összes bíborosnak és a Püspöki Karok elnökeinek véleményezésre. A tervezet a maga egészében a megkérdezettek abszolút többségétől kedvező véleményt kapott. Ezután a bizottság átdolgozta a fent említett tervezetet és a kapott javaslatokat figyelembe véve, elkészítette a végső szöveget.

3. A Kompendiumnak három fontos tulajdonsága van: szorosan összefügg a Katolikus Egyház Katekizmusával; műfaja dialogikus; képeket használ a katekézisben.

A Kompendium nem áll meg önmagában és semmiképpen nem akarja helyettesíteni a Katolikus Egyház Katekizmusát, épp ellenkezőleg, állandóan hivatkozik rá, nemcsak a margón látható számokkal (melyek a Katekizmus megszámozott bekezdései), hanem pontosan követi a szerkezetét és tartalmát is. Emellett a Kompendium föl akarja kelteni az érdeklődést a Katekizmus iránt, mely bölcsességével és lelkiségével az Egyház katekézisének alapvető szövege napjainkban.

A Kompendium, éppúgy mint a Katekizmus, négy részre oszlik, a Krisztusban való élet alaptörvényeinek megfelelően:

Az első rész, melynek címe „A Hitvallás”, a lex credendi-nek, vagyis az Egyház hitének szintézise a Nicea–konstantinápolyi hitvallásban bemutatott Apostoli hitvallás alapján, melynek állandó használata ébren tartja a keresztény közösségekben a legfontosabb hitigazságok emlékezetét.

A második rész, „A keresztény misztérium ünneplése”, a lex celebrandi lényeges elemeit tartalmazza. Az evangélium hirdetése ugyanis a szentségi életben kapja legjobb válaszát, melyben a hívők megtapasztalhatják és tanúsítják életük minden pillanatában a húsvéti misztérium üdvözítő erejét, mellyel Krisztus megvalósította megváltásunk művét.

A harmadik rész, az „Élet Krisztusban”, a lex vivendi összefoglalása. Arra az elkötelezettségre és erőfeszítésre hív fel, mellyel a megkeresztelt ember viselkedésében és etikai döntéseiben megmutatja hűségét a megvallott és ünnepelt hithez. A hívőket ugyanis az Úr Jézus arra hívja, hogy úgy éljenek, ahogy az Atya gyermekeinek méltóságához illik a Szentlélek szeretetében.

A negyedik rész, „A keresztény imádság”, a lex orandi összefoglalása. Jézusnak, a tökéletes Imádkozónak példája szerint a keresztény ember is arra hivatott, hogy az imádság dialógusában éljen Istennel. Az imádság kiváltságos formája a Miatyánk, melyre maga Jézus tanított minket.

4. A Kompendium második sajátsága a dialogizáló forma, mellyel föleleveníti a hagyományos kérdezz–felelek, ill. kérdezek–válaszolj oktatási formát. Mester és tanítvány között folyik ez az ideális dialógus. Az egymásból logikusan következő kérdések hitének egyre újabb részleteinek fölfedezésére vezetik az olvasót. E forma a szöveg jelentős rövidítését is lehetővé teszi, mert a lényegre koncentrál és a memorizálást is elősegíti.

5. A harmadik sajátosság a Kompendiumot tagoló képek alkalmazása. E képek a keresztény ikonográfia rendkívül gazdag kincstárából valók. A zsinatok tanításából tudjuk, hogy a képek is hirdetik az evangéliumot. Minden kor művészei a színek és formák szépségével a hívők szeme elé állították – hogy szemléljék és csodálják – az üdvösség misztériumának kiemelkedő tényeit. A képek beiktatásával azt akartuk jelezni, hogy ma, a képkultúra korában a szentképek felettébb hatékony közléserejüknél fogva többet ki tudnak fejezni a szavaknál az evangélium továbbadásában.

6. Negyven évvel a II. Vatikáni Zsinat befejezése után és az Eucharisztia évében a Kompendium újabb segédeszköz lehet ahhoz, hogy csillapítsuk minden életkorú és állapotú hívő igazság utáni éhségét, és segítsen azoknak, akik nemhívők, de szomjazzák az igazságot és az igazságosságot. Közzététele Szent Péter és Pál apostolok, az egyetemes Egyház oszlopainak és az ókori világ kiemelkedő evangelizálóinak ünnepén fog történni. Ezek az apostolok látták, amit hirdettek, és a vértanúságig tanúsították Krisztus igazságát. Kövessük őket apostoli buzgóságukban és kérjük az Úrtól, hogy az Egyház mindig kövesse az apostolok tanítását, akiktől először hallotta a hit örömhírét.

Kelt 2005. március 20-án, Virágvasárnap

JOSEPH RATZINGER bíboros
a Különleges Bizottság elnöke


ELSŐ RÉSZ

A HITVALLÁS

ELSŐ SZAKASZ
„HISZEK” – „HISZÜNK”

 

1. Mi Isten terve az emberrel?

1-25

Az önmagában végtelenül tökéletes és boldog Isten tisztán jóságából elhatározott terve szerint, szabad akaratából megteremtette az embert, hogy boldog életének részesévé tegye. Amikor eljött az idők teljessége, az Atyaisten elküldte Fiát mint a bűnbe esett emberek Megváltóját és Üdvözítőjét, hogy Egyházába összehívja az embereket, s a Szentlélek tevékenysége által fogadott fiaivá és a maga örök boldogságának örököseivé tegye őket.

ELSŐ FEJEZET

AZ EMBER „FOGÉKONY” ISTENRE

30

„Nagy vagy, Uram, és minden dicséretre méltó (…). Magadnak teremtettél minket, és nyugtalan a mi szívünk, amíg meg nem nyugszik tebenned.” (Szent Ágoston)

2. Miért él az emberben az Isten utáni vágy?

27-30
44-45

Mert Isten azzal, hogy a maga képmására teremtette az embert, a szívébe írta a vágyat, hogy az ember látni akarja Istent. Jóllehet e vágyat sokszor nem ismeri föl az ember, Isten mégis szüntelenül magához vonzza őt, hogy Őbenne éljen és találja meg az igazságnak és a boldogságnak azt a teljességét, amit állandóan keres. Éppen ezért az ember természete és hivatása szerint vallásos lény, aki képes közösségbe kerülni Istennel. Ez az Istenhez kapcsoló, bensőséges és eleven kötelék ajándékozza az embernek alapvető méltóságát.

3. Hogyan lehet megismerni Istent pusztán az értelem természetes fényénél?

31-36
46-47

A teremtésből, azaz a világból és az emberi személyből kiindulva az ember a maga értelmével is bizonyossággal meg tudja ismerni Istent, mint a világmindenség kezdetét és célját, mint a legfőbb jót, a legfőbb igazságot és a végtelen szépséget.

4. Elegendő-e pusztán az értelem természetes fénye Isten misztériumának megismeréséhez?

37-38

Az ember Isten pusztán értelmi világossággal való megismerésekor sok akadályba ütközik. Továbbá abba, hogy a saját erejével képtelen behatolni az isteni misztérium belső világába. Ezért Isten úgy akarta, hogy kinyilatkoztatásával ne csak azokat az igazságokat illetően világítsa meg az értelmet, amelyek felülmúlják az emberi megértést, hanem az értelem számára önmagukban hozzáférhető vallási és erkölcsi igazságokat illetően is, hogy mindenki akadálytalanul, szilárd bizonyossággal, tévedés nélkül megismerhesse azokat.

5. Hogyan beszélhetünk Istenről?

39-43
48-49

Az ember és a teremtmények tökéletességeiből kiindulva mindenkinek és mindenkivel beszélhetünk Istenről, mert e tökéletességek mind Isten végtelen tökéletességének véges tükröződései. Azonban e beszédünket folyamatosan tisztogatnunk kell a csak elképzelt (valótlan) és tökéletlen elemektől, tudván, hogy Isten végtelen misztériumát képtelenek vagyunk szavainkkal teljesen kifejezni.

MÁSODIK FEJEZET

ISTEN TALÁLKOZIK AZ EMBERREL

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS

6. Mit nyilatkoztat ki Isten az embernek?

50-53
68-69

Isten a maga jóságában és bölcsességében Önmagát nyilatkoztatja ki az embernek. Eseményekkel és szavakkal föltárja önmagát és a maga jóságos tervét, melyet Krisztusban öröktől fogva elhatározott az emberiség javára. Ez a terv azt tartalmazza, hogy az Atya az ő egyszülött Fiában a Szentlélek kegyelme által az összes embereket fogadott gyermekként a maga isteni életének részesévé teszi.

7. Melyek Isten kinyilatkoztatásának első állomásai?

54-58
70-71

Isten kezdettől fogva kinyilatkoztatta magát az ősszülőknek, Ádámnak és Évának, és meghívta őket, hogy bensőséges közösségre lépjenek Vele. Bűnbeesésük után sem szakította meg a kinyilatkoztatását, és megígérte az üdvösséget összes leszármazottaiknak. A vízözön után szövetséget kötött Noéval és minden élőlénnyel.

8. Melyek Isten kinyilatkoztatásának további állomásai?

59-64
72

Isten azáltal, hogy kihívja a szülőföldjéről, kiválasztja Ábrámot, hogy „sok nemzet atyjává” (Ter 17,5) tegye, és ígéretet tesz neki: „tebenned áldást nyer a föld minden népe” (Ter 12,3). Ábrahám leszármazottai lettek a pátriárkáknak adott isteni ígéretek letéteményesei. Isten választott népévé formálta Izraelt: kiszabadítván az egyiptomi rabszolgaságból megkötötte vele a Sínai Szövetséget, és Mózes által neki ajándékozta Törvényét. A próféták a nép radikális megváltását hirdették és egy olyan üdvösséget, mely egy új és örök Szövetségben magába foglal majd minden nemzetet. Izrael népéből és Dávid király törzséből fog születni a Messiás: Jézus.

9. Melyik az isteni kinyilatkoztatás végső állomása?

65-66
73

Az, amely a megtestesült Igében, Jézus Krisztusban, a kinyilatkoztatás közvetítőjében és teljességében valósult meg. Ő, mivel Isten emberré lett Egyszülött Fia, az Atyának tökéletes és végső Igéje. A Fiú elküldésével és a Szentlélek odaajándékozásával a kinyilatkoztatás immár teljessé vált, az Egyház hite azonban a századok folyamán fokozatosan fogja föl teljes tartalmát.

„Nekünk adván – és úgy adván, ahogyan adta – a Fiát, aki az ő egyetlen Igéje, ebben az egyetlen Igében mindent elmondott, és más mondanivalója nincs többé.” (Keresztes Szent János)

10. Milyen értéke van a magánkinyilatkoztatásoknak?

67

Bár nem tartoznak a hitletéteményhez, a magánkinyilatkoztatások elősegíthetik a hívő életet, föltéve, hogy szoros kapcsolatban maradnak Krisztussal. Az Egyház Tanítóhivatala – melynek feladata a magánkinyilatkoztatások megítélése – ezért nem fogadhat el olyan magánkinyilatkoztatásokat, amelyek felül akarják múlni vagy helyesbíteni akarják a végső kinyilatkoztatást, aki nem más, mint Krisztus.

AZ ISTENI KINYILATKOZTATÁS TOVÁBBADÁSA

11. Miért és hogyan történik az isteni kinyilatkoztatás továbbadása?

74

Isten „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság ismeretére” (1Tim 2,4), azaz Jézus Krisztus megismerésére. Ezért kell hirdetni Krisztust minden embernek az Ő parancsa szerint: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket” (Mt 28,19). Ez valósul meg az Apostoli Hagyománnyal.

12. Mi az Apostoli Hagyomány?

75-79
83
96, 98

Az Apostoli Hagyomány Krisztus üzenetének a továbbadása, mely a kereszténység kezdete óta a prédikáció, a tanúságtétel, az intézmények, a kultusz és a sugalmazott írások által történik. Az apostolok mindazt, amit Krisztustól kaptak és a Szentlélek ihletésére megértettek, átadták utódaiknak, a püspököknek és az ő közvetítésükkel minden nemzedéknek az idők végezetéig.

13. Hogyan valósul meg az Apostoli Hagyomány?

76

Az Apostoli Hagyomány kétféleképpen valósul meg: Isten Szavának élő átadásával (ezt nevezzük egyszerűen Hagyománynak) és a Szentírás által, mely az üdvösség ugyanazon hirdetésének írásba foglalása.

14. Milyen kapcsolat van a Hagyomány és a Szentírás között?

80-82
97

A Hagyomány és a Szentírás szoros kapcsolatban és kölcsönhatásban van egymással. Mindkettő megjeleníti és termékennyé teszi az Egyházban Krisztus misztériumát és ugyanabból az isteni forrásból fakadnak: a hit egyetlen szent letéteményét alkotják, amelyből az Egyház az összes kinyilatkoztatott igazságra vonatkozó bizonyosságát meríti.

15. Kire van rábízva a hitletétemény?

84, 91
94, 99

A hitletéteményt az apostolok az Egyház egészére bízták. Isten egész népe a hit természetfölötti érzékével, melyet a Szentlélek támogat és az Egyház Tanítóhivatala vezet, fogadja be, érti meg egyre jobban az isteni kinyilatkoztatást és igazítja hozzá az életét.

16. Kinek a feladata a hitletétemény hiteles értelmezése?

85-90
100

E hitletétemény hiteles értelmezése egyedül az Egyház élő Tanítóhivatalára tartozik, azaz Szent Péter utódára, Róma püspökére és a vele közösségben lévő püspökökre. A Tanítóhivatalra – mely Isten Igéje szolgálatában az igazság biztos karizmájának hordozója – tartozik a dogmák meghatározása is, melyek az isteni kinyilatkoztatásban foglalt igazságok megfogalmazásai. E tekintély kiterjed a kinyilatkoztatáshoz szükségszerűen kapcsolódó igazságokra is.

17. Milyen kapcsolat van a Szentírás, a Hagyomány és a Tanítóhivatal között?

95

Olyan szoros kapcsolatban vannak egymással, hogy egyik sem létezhet a másik kettő nélkül. Együtt, mindegyik a maga módján segíti elő hatékonyan, a Szentlélek tevékenysége alatt, az emberek üdvösségét.

A SZENTÍRÁS

18. Miért a Szentírás tanítja az igazságot?

105-108
135-136

Mert maga Isten a Szentírás szerzője: ezért állítjuk róla, hogy sugalmazott és tévedés nélkül tanítja azokat az igazságokat, melyek szükségesek üdvösségünkhöz. A Szentlélek sugalmazására írtak ugyanis az emberi szerzők, akik mindazt leírták, amire a Szentlélek minket tanítani akart. Ennek ellenére a keresztény hit nem „könyvvallás”, hanem Isten Igéjének vallása, aki „nem írott és néma szó, hanem a megtestesült és élő Ige” (Szent Bernát).

19. Hogyan kell olvasnunk a Szentírást?

109-119
137

A Szentírást a Szentlélek segítségével és az Egyház Tanítóhivatalának vezetésével kell olvasni és értelmezni, három feltétel betartásával: 1) figyelni kell az egész Szentírás egységére és tartalmára; 2) összhangban kell lenni az Egyház élő hagyományával; 3) tekintetbe kell venni a hit analógiáját, azaz a hitigazságok egymás közti összefüggéseit.

20. Mi a Szentírás kánonja?

120
138

A Szentírás kánonja a sugalmazott könyvek teljes jegyzéke, amelyet az Egyház az Apostoli Hagyomány alapján állított össze. A kánon 46 ószövetségi és 27 újszövetségi könyvet tartalmaz.

21. Mi a jelentősége az Ószövetségnek a keresztények számára?

121-123

A keresztények Isten Igéjeként tisztelik az Ószövetséget: minden könyve sugalmazott és örök értékeket tartalmaz. E könyvek Isten üdvözítő szeretetének és pedagógiájának a tanúi, de főként azért írták őket, hogy előkészítsék a mindenség Üdvözítőjének, Krisztusnak eljövetelét.

22. Mi a jelentősége az Újszövetségnek a keresztények számára?

124-127
139

Az Újszövetség, melynek központi témája Jézus Krisztus, az isteni kinyilatkoztatás végső igazságát közli velünk. Az Újszövetségen belül a négy evangélium, Máté, Márk, Lukács és János evangéliuma – mivel Jézus életének és tanításának fő tanúi – az egész Szentírás szívét alkotja, és páratlan helyet foglal el az Egyház életében.

23. Milyen egység van az Ó- és Újszövetség között?

128-130
140

A Szentírás egységes egész, mert egyetlen az Isten Igéje, egyetlen az Isten üdvözítő terve és egyetlen mindkét Szövetség isteni sugalmazása. Az Ószövetség előkészíti az Újszövetséget, az Újszövetség pedig beteljesíti az Ószövetséget: kölcsönösen megvilágítják egymást.

24. Mi a Szentírás szerepe az Egyház életében?

131-133
141

A Szentírás támaszt és erőt ajándékoz az Egyház életének. Gyermekei számára biztosítja a hit szilárdságát, a lelki élet táplálékát és forrását; a teológia és a lelkipásztori igehirdetés lelke. A Zsoltáros mondja: „A te igéd lámpás a lábaimnak és világosság ösvényeimnek” (Zsolt 119,105). Ezért az Egyház buzdít a gyakori szentírásolvasásra, „mert aki nem ismeri a Szentírást, nem ismeri Krisztust” (Szent Jeromos).

HARMADIK FEJEZET

AZ EMBER VÁLASZA ISTENNEK

HISZEK

25. Hogyan válaszol az ember az önmagát kinyilatkozató Istennek?

142-143

Az ember a kegyelem segítségével, a hit engedelmességével válaszol az önmagát kinyilatkozató Istennek. A hit engedelmessége teljes ráhagyatkozás Istenre, elfogadása az ő Igazságának, melyért ő kezeskedik, aki maga az Igazság.

26. Kik a hívő engedelmesség legnagyobb tanúi a Szentírásban?

144-149

A sok tanú közül kiemelkedik kettő. Az első Ábrahám, aki próbára tétetvén „hitt Istenben” (Róm 4,3), mindig engedelmeskedett a hívásnak, ezért „minden hívő atyja” lett (Róm 4,11.18). A második a Boldogságos Szűz Mária, aki egész életében a lehető legtökéletesebben valósította meg a hívő engedelmességet: „Fiat mihi secundum verbum tuum – Legyen nekem a te igéd szerint” (Lk 1,38).

27. Mit jelent az ember számára, hogy hisz Istenben?

150-152
176-178

Azt jelenti, hogy Istenhez ragaszkodik, őrá bízza magát és elfogadja tőle az összes kinyilatkoztatott igazságot, mert Isten maga az Igazság. A háromszemélyű egy Istenbe, az Atyába, Fiúba és Szentlélekbe vetett hitet jelenti.

28. Melyek a hit sajátos jellemzői?

153-165
179-180
183-184

A hit az üdvösséghez szükséges természetfölötti erény; Isten ingyenes és mindazok számára elérhető ajándéka, akik alázatosan kérik. A hit cselekedete emberi tett, azaz az emberi értelem tette; az értelem az Istentől indított akarat hatására szabad beleegyezését adja az isteni igazságokhoz. A hit biztos, mert Isten Igéjére támaszkodik; tevékeny „a szeretet által” (Gal 5,6); Isten Igéje hallgatásának és az imádságnak köszönhetően folytonosan növekszik. Már most megízlelteti velünk a mennyország örömét.

29. Miért nincs ellentmondás a hit és a tudomány között?

159

Jóllehet a hit felülmúlja az észt, soha nem lehet ellentmondás a hit és a tudomány között, mert mindkettő Istentől ered. Maga Isten ajándékozza az embernek mind az ész, mind a hit fényét.

„Higgy, hogy megérthess: érts, hogy hihess.” (Szent Ágoston)

HISZÜNK

30. Miért mondható, hogy a hit személyes és egyházi cselekedet egyszerre?

166-169
181

A hit személyes cselekedet, mert az ember szabad válasza az önmagát kinyilatkoztató Istennek. Ugyanakkor egyházi cselekedet, melyet a hitvallás így fejez ki: „Hiszünk”. Ugyanis az Egyház hisz: ily módon az Egyház a Szentlélek kegyelmével megelőzi, megszüli és táplálja az egyes keresztények hitét. Ezért az Egyház Anya és Tanító.

„Nem lehet az Isten Atyja annak, akinek nem Anyja az Egyház.” (Szent Ciprián)

31. Miért fontosak a hitvallási formulák?

170-171

A hitvallási formulák azért fontosak, mert a közös nyelv használatával lehetővé teszik a hit igazságainak kifejezését, elsajátítását, ünneplését és másokkal való közlését.

32. Hogyan egyetlen az Egyház hite?

172-175
182

Az Egyház – jóllehet különböző nyelvű, kultúrájú és szertartású hívőkből áll – egy hangon vallja az egy Úrtól kapott és az egy Apostoli Hagyomány által továbbadott egyetlen hitet. Egyetlen Istent vall – az Atyát és a Fiút és a Szentlelket –, és az üdvösség egyetlen útját járja. Ezért egy szívvel és egy lélekkel hisszük mindazt, amit Isten hagyományozott vagy leírt Igéje tartalmaz és az Egyház mint isteni kinyilatkoztatást elénk ad.

MÁSODIK SZAKASZ

A KERESZTÉNY HITVALLÁS

A HITVALLÁS

Apostoli hitvallás

Hiszek egy Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek
Teremtőjében.
És Jézus Krisztusban,
az ő egyszülött Fiában,
a mi Urunkban;
aki fogantatott Szentlélektől,
született Szűz Máriától;
szenvedett Poncius Pilátus alatt;
megfeszítették,
meghalt és eltemették.
Alászállt a poklokra,
harmadnapon feltámadt
a halottak közül;
fölment a mennybe,
ott ül a mindenható Atyaisten
jobbján;
onnan jön el
ítélni élőket és holtakat.

Hiszek Szentlélekben.
Hiszem a katolikus
Anyaszentegyházat,
a szentek közösségét,
a bűnök bocsánatát,
a test föltámadását
és az örök életet.
Amen.

Nicea-konstantinápolyi
hitvallás

Hiszek az egy Istenben,
mindenható Atyában,
mennynek és földnek, minden
láthatónak és láthatatlannak
Teremtőjében.

Hiszek az egy Úrban,
Jézus Krisztusban,
Isten egyszülött Fiában,
aki az Atyától született
az idő kezdete előtt.
Isten az Istentől,
Világosság a Világosságtól,
valóságos Isten
a valóságos Istentől,
született, de nem teremtmény,
az Atyával egylényegű,
és minden általa lett.
Értünk, emberekért,
a mi üdvösségünkért
leszállott a mennyből.
Megtestesült
a Szentlélek erejéből
Szűz Máriától,
és emberré lett.
Poncius Pilátus alatt értünk
keresztre feszítették,
kínhalált szenvedett
és eltemették.
Harmadnapra föltámadott
az Írások szerint,
fölment a mennybe,
ott ül az Atyának jobbján,
de újra eljön dicsőségben
ítélni élőket és holtakat,
és országának nem lesz vége.

Hiszek a Szentlélekben
Urunkban és éltetőnkben,
aki az Atyától
és a Fiútól származik;
akit éppúgy imádunk
és dicsőítünk,
mint az Atyát és a Fiút,
Ő szólt a próféták szavával.

Hiszek az egy, szent,
katolikus és apostoli
Anyaszentegyházban.
Vallom az egy keresztséget
a bűnök bocsánatára,
várom a holtak feltámadását
és az eljövendő
örök életet.
Amen.

 

Symbolum Apostolicum

Credo in unum Deum,
Patrem omnipotentem,
Creatorem coeli et terrae.

Et in Jesum Christum,
Filium Eius unicum,
Dominum nostrum,
qui conceptus est
de Spiritu Sancto,
natus ex Maria Virgine,
passus sub Pontio Pilato,
crucifixus, mortuus, et sepultus.
Descendit ad inferos,
tertia die resurréxit
a mortuis,
ascendit ad coelos,
sedet ad dexteram Dei Patris
omnipotentis,
 inde venturus est
judicare vivos et mortuos.

Et in Spíritum Sanctum,
sanctam Ecclésiam cathólicam

sanctorum communionem,
remissionem peccatorum,
carnis resurrectionem,
vitam aeternam.
Amen.

Symbolum
Nicaenum-Constantinopolitanum

Credo in unum Deum,
Patrem omnipotentem,
Factorem coeli et terrae,
visibílium
omnium et invisibílium.

Et in unum Dominum
Jesum Christum,
Filium Dei unigenitum
et ex Patre natum
ante omnia saecula:
Deum de Deo,
Lumen de Lumine,
Deum verum
de Deo vero,
genitum, non factum,
consubstantialem Patri:
per quem omnia facta sunt;
qui propter nos homines
et proper nostram salutem,
descendit de coelis,
et incarnatus est
de Spiritu Sancto
ex Maria Virgine
et homo factus est.
Crucifixus etiam pro nobis
sub Pontio Pilato,
passus et sepultus est,
et resurrexit tertia die
secundum Scripturas,
et ascendit in coelum,
sedet ad dexteram Patris,
et iterum venturus
est cum gloria,
iudicare vivos et mortuos,
cuius regni non erit finis.

Credo in Spiritum Sanctum,
Dominum et vivificantem,
qui ex Patre Filioque procedit,
qui cum Patre et Fílio
simul adoratur
et conglorificatur,
qui locutus est per
prophetas.

Et unam sanctam catholicam
et apostolicam Ecclesiam.

Confíteor unum Baptisma
in remissionem peccatorum.
Et exspecto resurrectionem
mortuorum,
et vitam venturi saeculi.
Amen.

 

ELSŐ FEJEZET

HISZEK AZ ATYAISTENBEN

A hitvallási formulák

33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?

185-188
192,197

Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az Egyház kezdettől fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező jelleggel tömören megfogalmazta és továbbadta a hitét.

34. Melyek a legrégibb hitvallások?

189-191

A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a keresztelés „az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” történik (Mt 28,19), a keresztelési szimbólumban megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek megfelelően tagolták.

35. Melyek a legfontosabb hitvallások?

193-195

A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a római egyház ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, mely a két első egyetemes, a Niceai (325) és a Konstantinápolyi (381) Zsinat gyümölcse: ez a hitvallás ma is közös az összes nagy keleti és nyugati egyházban.

„HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN,
MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN”

36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”

198-199

Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az összes többi, az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és minden Istenben hívő ember életének.

37. Miért az egy Istenben hiszünk?

200-202
228

Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, amikor ezt mondta: „Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv 6,4), „nincs más” (Iz 45,22). Maga Jézus is megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent semmiféle megosztást az Egy Istenben.

38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?

203-205
230-231

Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten, „Ábrahám, Izsák és Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a Mózesnek titokzatos nevét is kinyilvánította: „Én vagyok, aki vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan nevét már az Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így Jézus, amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik meg, mint igaz Isten.

39. Egyedül Isten „van”?

212-213

A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük van; egyedül Isten a lét és minden tökéletesség teljessége önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet és vég nélkül. Jézus kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én vagyok” (Jn 8,28).

40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?

206-213

Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga kimondhatatlan misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől fogva mindörökké, Ő felülmúlja a világot és a történelmet. Ő az, aki megalkotta az eget és a földet. Ő a hűséges Isten, aki mindig ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a legkiválóbb értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens, mindenható, örök, személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az igazság.

„Isten a végtelenül tökéletes létező, aki a Legszentebb Szentháromság.” (Szent Mongrovejói Turibius)

41. Milyen értelemben Isten az igazság?

214-217
231

Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg senkit. Ő „a világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5). Isten örök Fia, a megtestesült Bölcsesség azért küldetett a világba, „hogy tanúságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37).

42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?

218-221

Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a szeretete erősebb, mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik, vagy a vőlegény szeretete menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn 4,8.16), aki teljesen és ingyenesen ajándékozza magát, és aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök, kölcsönös szeretet.

43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?

222-227
229

Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság és fölség megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe vetett bizalmat a nehézségek idején is; az Isten képmására teremtett minden ember egységének és méltóságának elismerését; az Istentől teremtett dolgok helyes használatát.

44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?

232-237

A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság misztériuma. A keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek nevében keresztelik meg.

45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?

237

Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja háromságos létének bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső élete a puszta emberi értelem számára megközelíthetetlen. Isten Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt Izrael hite számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további misztériumnak.

46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?

240-242

Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”, nemcsak azért, mert a világ és az ember Teremtője, hanem főként azért, mert saját ölén örökké nemzi a Fiút, aki az ő Igéje, „dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid 1,3).

47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?

243-248

A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és egyenlő az Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn 15,26), aki kezdet nélküli kezdet, az egész szentháromságos élet forrása. A Fiútól is származik (Filioque) az örök ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az Atyától és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).

48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?

249-256
266

Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy Istent három személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben. A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével. Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú születik az Atyától, a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.

49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?

257-260
267

A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság tevékenysége egy és ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni tevékenységben mindegyik személy azon a módon van jelen, ami a Szentháromságban sajátja.

„Ó, Istenem, imádott Szentháromság, (…) békéltesd meg a lelkemet; alakítsd át mennyországoddá, kedves lakóhelyeddé és nyughelyeddé. Bárcsak soha ne hagynálak magadra, bárcsak mindig ott lennék veled, egész valómmal virrasztván a hitben, és egészen átadva magam az imádásban a te teremtő tevékenységednek.” (Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet)

50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?

268-278

Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt 24,8), akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő mindenhatósága egyetemes és titokzatos; megnyilvánulása a világ semmiből és az ember szeretetből való megteremtése, de mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az ember fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens, sempiterne Deus…).

51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet?” (Ter 1,1)

279-289
315

Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének; kinyilvánítja Isten mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés az egyetlen Isten és népe közti szövetség megkötése felé; a Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet kezdete; az első válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére és céljára vonatkozóan tesz föl.

52. Ki teremtette a világot?

290-292
316

A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a Szentlélek, még akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban az Atyának tulajdonítjuk.

53. Miért teremtette Isten a világot?

293-294
319

Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta nyilvánítani és közölni akarta a maga jóságát, igazságát és szépségét. A teremtés végső célja az, hogy Krisztusban Isten legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga dicsőségére és a mi boldogságunkra.

„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.” (Szent Iréneusz)

54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?

295-301
317-320

Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és szeretettel teremtette. A világ nem szükségszerűség, vak végzet vagy véletlen következménye. Isten „a semmiből” (ex nihilo: 2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett, amelyet Ő végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit, támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és beteljesedésre vezeti őket Fia és a Szentlélek által.

55. Miben áll az isteni gondviselés?

302-306
321

Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással.

56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?

307-308
323

Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.

57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?

309-310
324, 400

Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.

58. Miért engedi meg Isten a rosszat?

311-314
324

A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.

Az ég és a föld

59. Mi mindent teremtett Isten?

325-327

A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti, hogy minden láthatónak és láthatatlannak: minden szellemi lénynek és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak és a látható világnak s különös módon az embernek Isten a teremtője.

60. Kik az angyalok?

328-333
350-351

Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek, láthatatlanok és halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró személyes lények. Szüntelenül, színről színre látják Istent, Őt dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei, amikor küldetésüket teljesítik minden ember üdvösségére.

61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?

334-336
352

Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül hívja őket, s néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.

„Minden hívő mellett ott van egy angyal, hogy mint oltalmazó és pásztor elvezesse őt az életre.” (Nagy Szent Vazul)

62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?

337-344

A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti velünk a teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten dicsőítésére és az ember szolgálatára van rendelve. Minden létező Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja a maga jóságát és tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.

63. Mi az ember helye a teremtésben?

343-344
353

Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve.

64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?

342
354

A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés és hierarchia van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a teremtmények között, mert valamennyiüknek egy a Teremtője, aki szereti és a maga dicsőségére rendelte őket. Tehát tisztelni a teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből fakadó kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.

65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?

345-349

A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el csúcspontját. A megváltás ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben minden meg fogja találni a maga teljes értelmét és beteljesedését.

Az ember

66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?

355-357

Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy képes szabadon megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az egyetlen teremtmény itt a földön, akit Isten önmagáért akart és arra hívott, hogy a megismerésben és a szeretetben megossza vele a maga isteni életét. Az embernek, mert Isten képmására teremtetett, személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki képes önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre lépni Istennel és más személyekkel.

67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?

358-359
381

Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra teremtette, hogy megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy ebben a világban hálaadásként ajánlja föl Neki az egész teremtést, és a mennyben az isteni életben részesüljön. Egyedül a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának képmása legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15).

68. Miért alkotnak egységet az emberek?

360-361

Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert valamennyien Istentől erednek. Az egység további forrása, hogy „Isten egy emberből alkotta meg az összes nemzetet” (ApCsel 17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen Üdvözítőjük van, és mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten boldogságában.

69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?

362-365
382

Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az istenképmás méltóságában.

70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?

366-368
382

A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.

71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?

369-373
383

Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő méltóságúnak teremtette, ugyanakkor, mert férfinak és nőnek teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egymásért akarta őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten együtt kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal, hogy a házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy uralkodjanak a földön, mint Isten „sáfárai”.

72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?

374-379
384

Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges részesedést adott nekik a maga isteni életében, szentségben és igazságban. Isten terve szerint az embernek nem kellett volna sem szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes harmónia volt magában az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő között, amint az első emberpár és az egész teremtés között is.

A bűnbeesés

73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?

385-389

Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az isteni kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója fényénél mutatkozik meg, aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen ott, ahol elhatalmasodott a bűn.

74. Mi volt az angyalok bukása?

391-395
414

„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a többi démonok, akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél, az Istentől jónak teremtett angyalok közül gonosszá váltak, mert szabad és visszavonhatatlan döntéssel elutasították Istent és az ő országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a maguk oldalára állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.

75. Miben áll az ember első bűne?

396-403
415-417

Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a Teremtője iránti bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni, „mint Isten”, Isten nélkül és nem Isten akarata szerint (Ter 3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak önmaguk, hanem leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság eredeti kegyelmét.

76. Mi az eredeti bűn?

404
419

Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és igazságtól való megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem „általunk elkövetett” bűn; születési állapot, nem személyes cselekedet. Minden ember egy, közös eredete következtében az emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára, „nem utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium, amelyet nem tudunk teljesen megérteni.

77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?

405-409
418

Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg teljesen, de természetes erői meggyengültek, és az emberi természet a tudatlanság, a szenvedés és halál hatalma alá került és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.

78. Mit tett Isten az első bűn után?

410-412
420

Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem hagyta az embert a halál hatalmában, hanem titokzatosan – a Protoevangéliumban (Ter 3,15) – megígérte, hogy a bűn vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez a megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés véteknek lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt” (Exsultet).

MÁSODIK FEJEZET

HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN,
ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN

79. Mi az Örömhír az ember számára?

422-424

Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő Isten Fiának” (Mt 16,16) hirdetése. Heródes király napjaiban, Augustus császár uralkodása idején Isten beteljesítette az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket, és elküldte „a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).

80. Hogyan terjed ez az Örömhír?

425-429

Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy hirdessék Jézus Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a belé vetett hitre. Ma is Krisztus szerető megismeréséből fakad az evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a törekvés, hogy Jézus Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.

„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN,
AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN”

81. Mit jelent a „Jézus” név?

430-435
452

A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent, hogy „Isten megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és küldetését jelzi, „mert ő szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt 1,21). Péter megerősíti, hogy „nem adatott más név az ég alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel 4,12).

82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?

436-440
453

A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). A Krisztus névből ered a christiani-keresztények név.

83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?

441-445
454

Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát” (Mt 11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9), a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).

84. Mit jelent az „Úr” cím?

446-451
455

A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenekfölött a föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen személyes szabadságát.

„JÉZUS KRISZTUS FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL,
SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL”

85. Miért lett emberré Isten Fia?

456-460

Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket (2Pt 1,4).

86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?

461-463
483

Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal, hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos ismertetőjegye.

87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?

464-467
469

Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni személyének egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem teremtetett, az Atya ugyanazon lényegéből”, valóságos ember lett, a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna Isten, a mi Urunk lenni.

88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?

467

A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a Fiút, mi Urunk Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és tökéletes emberségében; valóban Istent és valóban embert, őt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15); az idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint.”

89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?

464-469
479-481

Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy tanítja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt Jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is – isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által tevékenykedik.

„Istennek egyszülött Fia / és Igéje, / ki halhatatlan vagy, / és a mi üdvösségünkért a szent Istenszülő / s mindenkorszűz Máriától / megtestesülni kegyeskedtél. / Ki egyike vagy a Szentháromságnak, / az Atyával és Szentlélekkel / együtt dicsérendő, / üdvözíts minket!” (Aranyszájú Szent János bizánci liturgiája)

90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?

470-474
482

Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára. Jézus a maga emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott fel. De Isten Fiának emberként is közvetlen és bensőséges ismerete volt Atyjáról, az Istenről. Belelátott az emberek titkos gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök tervet, melynek kinyilatkoztatására eljött.

91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?

475
482

Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia emberi módon is akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel együtt elhatározott a mi üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül követi az isteni akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.

92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?

476-477

Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és tisztelhető szentképeken.

93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?

478

Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi üdvösségünkért átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a szimbóluma, amellyel szereti az Atyát és minden egyes embert.

94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?

484-486

Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében, férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll tereád” (Lk 1,35) – mondta neki az Angyal az angyali üdvözletkor.

95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten Anyja?

495
509

Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn 2,1; 19,25). Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből fogantatott és valóban Mária fia lett, az Atyaisten örök Fia. Ő maga Isten.

96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?

487-492

Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva, hogy Fiának anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása szeplőtelen lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit előre látva, Máriát fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.

97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?

493-494
508-511

Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen Szent”. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32), a „hit engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését. Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.

98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?

496-498
503

Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a Szentlélek erejéből fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a mennyei Atya Fia isteni természete szerint, és Mária fia emberi természete szerint, de valójában Isten Fia két természetben, mivel személye csak egy van, az isteni.

99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?

499-507
510-511

Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a szülésben, Szűz áldott állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz” (Szent Ágoston). Ezért, amikor az evangéliumok „Jézus testvéreiről és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi rokonairól van szó a bibliai kifejezésmód szerint.

100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?

501-507
511

Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki anyasága kiterjed minden emberre, akiknek üdvözítésére jött. Engedelmesen élve az új Ádám oldalán, Szűz Mária az új Éva, az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a kegyelem rendjében együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz és Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.

101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?

512-521
561-562

Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus életében látni lehet, az ő láthatatlan misztériumához, elsősorban istenfiúságának misztériumához vezet: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá noha az üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma, mert mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a célja az elbukott ember megszabadítása és helyreállítása istengyermeki hivatásában.

102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?

522-524

Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig tartott, s mi az ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át. Már ezt a homályos reményt is Isten oltotta a pogányok szívébe. A második az Ószövetség időszaka egészen Keresztelő Jánosig, melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az utolsó és a legnagyobb próféta.

103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának misztériumairól?

525-530
563-564

Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg; Jézus körülmetélése az Ő zsidó néphez való tartozásának jele, és keresztségünk előképe; találkozása a Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael Messiás-királyának kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael várakozása találkozik Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosság jelzi, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz; az Egyiptomból való hazatérés a kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az igazi és végső szabadító.

104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?

533-534
564

Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok észrevétlenségében telt. Ez módot ad arra, hogy közösségben legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel, munkával, családi szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti engedelmességének képe. Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus misztériumát, bár nem mindig értik.

105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)

535-537
565

Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának „keresztségét”: így vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –, hogy a bűnösök közé sorolják őt, „Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett Fiam”-nak nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá. Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.

106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?

538-540
566

A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják azokat a kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a pusztai vándorlás során érték. A Sátán Jézust az Atya által rábízott küldetéshez való hűségében kísérti meg. Krisztus, az új Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti szenvedésének – fiúi szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az Egyház ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus idejében egyesül.

107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és megvalósított?

541-546
567

Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A legnagyobb bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy elfogadja az Atya végtelen irgalmát. Az Ország már itt a földön azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők azok, akik megkapják az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.

108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?

547-550
567

Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy bizonyítsa: Isten Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár sokakat meggyógyított, nem azért jött, hogy itt a földön megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik, hogy keresztje győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn 12,31).

109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?

551-553
567

Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő tanúit, és részesíti őket küldetésében és tekintélyében, hogy tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket, építsék és kormányozzák az Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az Ország kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal a feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg testvéreit.

110. Mit jelent a színeváltozás?

554-556
568

A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg: „Az Atya a hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó felhőben” (Aquinói Szent Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel „eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31), Jézus megmutatja, hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja majd halandó testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült testéhez” (Fil 3,21).

„A hegyen átváltoztál, Krisztus Istenünk, / és amennyire tanítványaid képesek voltak, / meglátták a te dicsőségedet, / hogy amidőn megfeszíttetésedet látandják, / értsék meg, hogy önként szenvedsz, / és hirdessék a világnak, / hogy te valóban / az Atya kisugárzása vagy!” (Bizánci liturgia)

111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?

557-560
569-570

A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy Jeruzsálembe, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint Messiás-király, aki kinyilatkoztatja az Ország eljöttét, szamár hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják, kiknek örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában: „Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)” (Mt 21,9). Az Egyház a nagyheti liturgiát e jeruzsálemi bevonulás ünneplésével kezdi.

„JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT,
MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK”

112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?

571-573

Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését, halálát, föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit középpontja, mert Isten üdvözítő terve egyszer s mindenkorra megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálával.

113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?

574-576

Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a Törvényt, a templom ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen Istenbe vetett hitet, mert Isten Fiának mondta magát. Emiatt adták át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.

114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?

577-582
592

Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen adott Mózesnek, hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső értelmezését. Ő az isteni Törvényhozó, aki maradék nélkül teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a hűséges Szolga engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az első szövetség idején elkövettek” (Zsid 9,15).

115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?

583-586
593

Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben Ő úgy tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16), és tanításának fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus megjövendölte – halálára utalva – a Templom lerombolását, és Ő maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az emberek között.

116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe vetett hitével?

587-591
594

Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett hittel, akkor sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a legkifejezettebben isteni cselekedetet hajtotta végre, mellyel beteljesítette a messiási ígéreteket és Istennel egyenlőnek nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek benne és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus értetlenségét, mely Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a halálra.

117. Ki a felelős Jézus haláláért?

595-598

Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre különbségtétel nélkül sem az összes korabeli, sem a később bárhol élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz minden ember valóságos oka és eszköze a Megváltó szenvedésének, és még vétkesebben azok – elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a bűnbe és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.

118. Krisztus halála miért része Isten tervének?

599-605
619

Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt összes embert, szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát, hogy adja magát halálra a bűnösökért. Jézus halála – mert az Ószövetség előre hirdette, különösen mint a szenvedő Szolga áldozatát – „az Írások szerint” történt.

119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?

606-609
620

Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy véghezvigye az Ő üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét váltságul sokakért” (Mk 10,45), s ezáltal megbékélteti Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála megmutatja, hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.

120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?

610-611
621

Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó vacsorán elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította önmaga önkéntes feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…” „Ez az én vérem, mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20). Ezzel egyidejűleg megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának „emlékezetét” (1Kor 11,25), és Apostolait az Újszövetség papjaivá tette.

121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?

612

Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen szent emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15), Isten Fiának emberi akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus „engedelmesen mindhalálig” (Fil 2,8) elvállalja, hogy testében hordozza bűneinket, hogy bennünket megszabadítson.

122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?

623, 617
622-623

Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz mindhalálig tartó szeretetének teljes engedelmességével helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának ez a „mindvégig tartó” szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész emberiséget az Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes és végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé a közösséget Istennel.

123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?

618

Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék őt, társul akarja maga mellé venni megváltó áldozatában azokat, akik elsőként részesültek annak áldásaiból.

124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?

624-630

Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő azonban testét megóvta a romlástól.

„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA,
HARMADNAPON FÖLTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL”

125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?

632-637

A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem a Krisztus előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az állapota. Jézus isteni személyével egyesült emberi lelke elment ezekhez az igazakhoz, akik várták a Megváltót, hogy végre megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a halált és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14), kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra a menny kapuját.

126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?

631
638

Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága, és a kereszttel együtt a húsvéti misztérium lényeges része.

127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?

639-644
656-657

Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett tanúskodnak a föltámadásról az asszonyok, akik elsőként találkoztak Jézussal és vitték a hírt az apostoloknak. Ezután Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a Tizenkettőnek. Végül megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor 15,5–6), és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette hitetlenségüket.

128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?

647
656-657

Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek és tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel Krisztus emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért meghaladja és felülmúlja a történelmet (transzcendens), mint a hit misztériuma. Emiatt nem a világnak mutatkozott meg a feltámadott Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette őket a nép előtt.

129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?

645-646

Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés. Föltámadott teste azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán viseli a szenvedés stigmáit, de már az isteni élet részese és a megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért a föltámadott Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.

130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?

648-650

Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni Személy, mindegyik a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az Atya megmutatja a maga hatalmát, a Fiú „újra fölveszi” önként föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra egyesíti lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.

131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?

651-655
658

A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus istenségét s mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a javunkra adott isteni ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek és a halálnak legyőzője megigazulásunk és föltámadásunk forrása: föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a gyermekké fogadás kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú életében; s végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.

„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE,
OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN”

132. Mit jelent a mennybemenetel?

659-667

Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test dicsőségét elrejtő, megszokott formában jelent meg apostolainak, Krisztus fölment a mennybe és az Atyának jobbjára ült. Ő az Úr, aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának örök dicsőségében, és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi Szentlelkét, és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert helyet készít számunkra.

„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”

133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?

668-674
680

A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült Krisztus titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa csíraként és kezdetként van jelen az Egyházban. Egy napon dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját nem ismerjük. Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel 22,20).

134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?

675-677
680

E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus dicsőséges eljövetele Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az utolsó ítéleten. Így fog beteljesedni Isten Országa.

135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?

678-679
681-682

Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ Megváltójaként szerzett, aki azért jött, hogy üdvözítse az embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a szívek titkai, s egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök életre vagy örök kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége” (Ef 4,13), melyben „Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).

HARMADIK FEJEZET

HISZEK A SZENTLÉLEKBEN

„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”

136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”

683-686

Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a Szentháromság harmadik személyét, aki az Atyától és a Fiútól származik, „akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a Szentlelket (Gal 4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.

137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?

687-690
742-743

Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de szét nem választhatók. Ugyanis az idő kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi a Fiát, Szentlelkét is küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint fogadott fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor kinyilatkoztatja nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.

138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?

691-693

A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a tulajdonneve. Jézus nevezi őt így is: Paraklétosz (Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az újszövetségi könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség Lelke, az ígéret Lelke.

139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?

694-701

A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely Krisztus átszúrt szívéből fakad és oltja a megkereszteltek szomját; az olajjal való megkenés, mely a Bérmálás szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az isteni dicsőség mutatkozik meg; a kézrátétel, mely közvetíti a Lelket; a galamb, mely leereszkedett Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.

140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?

687-688
702-706
743

A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek sugalmazására Isten nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban beteljesítette az ószövetségi próféciákat, és az Újszövetségben kibontakoztatja az Ő misztériumát.

141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?

717-720

A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi prófétát, aki a Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az Úrnak” (Lk 1,17), és hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és rajta marad, „Ő az, aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).

142. Mi a Szentlélek műve Máriában?

721-726
744

A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és előkészületét Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti kegyelemmel, és termékennyé teszi szüzességét, hogy világra hozza Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”, azaz a Főnek, Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek az Egyház nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.

143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése során?

727-730
745-746

Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete Messiássá szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a Lelket, ezzel beteljesíti az atyáknak tett ígéretet, és adja a születő Egyháznak, amikor föltámadása után rálehel az apostolokra.

144. Mi történt Pünkösdkor?

731-732
738

Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus Krisztus kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni Személyt, ezáltal a Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált. Krisztus küldetése és a Lélek küldetése az Egyház küldetésévé válik, mely arra szól, hogy hirdesse és terjessze a szentháromságos közösség misztériumát.

„Láttuk az igaz világosságot. / Vettük a mennyei Szentlelket. / Megtaláltuk az igaz hitet. / Imádjuk az osztatlan Szentháromságot; / mert ez üdvözített minket.” (Bizánci liturgia, a pünkösdi vecsernye tropárja)

145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?

733-741
747

A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet Lelke adja vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített istenhasonlóságot, és Krisztusban magának a Szentháromságnak életével élteti őket. Küldi őket, hogy tanúskodjanak Krisztus igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe foglalja, hogy valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).

146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?

738-741

Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő Lelkét és Isten kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet gyümölcseit termi. Végül a Szentlélek az imádság tanítómestere.

„HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT”
Az Egyház Isten tervében

147. Mit jelent az Egyház?

751-752
777, 804

Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a hit és keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a Szentlélek templomává válnak.

148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?

753-757

A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház misztériumának egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben gyakoriak az Isten népéhez kötődő képek; az Újszövetség inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test kapcsolatának tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány), a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás, szikla, templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett képeket használja.

149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?

758-766
778

Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való. Izrael kiválasztása – ami az összes nemzetek jövendő egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette az Ószövetségben. Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála és föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása által úgy jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése az idők végén lesz, mint az összes megváltottak mennyei közössége.

150. Mi az Egyház küldetése?

767-769

Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek között valósítsa meg Istennek Jézus Krisztus által megalapított Országát. Az Egyház itt a földön ennek az üdvözítő Országnak a csírája és kezdete.

151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?

770-773
779

Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában jelen van és működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit szemével látható.

152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?

774-776
780

Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének és bensőséges egységének, illetve az egész emberi nem egységének jele és eszköze.

Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste,
a Szentlélek temploma

153. Miért az Egyház Isten népe?

781
802-804

Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket nem elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem egyetlen népet alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek egysége egyesít.

154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?

782

Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség által válik tagjává az ember, a következők jellemzik: az Atyaistentől ered, feje Jézus Krisztus, sajátossága Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye a szeretet új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a földön elkezdődött.

155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és királyi – tevékenységében?

783-786

Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában, amennyiben a megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy lelki áldozatokat mutassanak be; részesedik prófétai hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti érzékével fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik róla; részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal, követve Jézus Krisztust, aki a mindenség királyaként mindenkinek, kiváltképpen a szegényeknek és a szenvedőknek a szolgája lett.

156. Miként Krisztus teste az Egyház?

787-791
805-806

A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen egyesíti magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban, főként az Eucharisztia által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is egységet alkotnak a szeretetben, egy testté, az Egyházzá lesznek, melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében valósul meg.

157. Ki a feje ennek a testnek?

792-795
807

Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18). Az Egyház belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház alkotják „a teljes Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok egyetlen titokzatos személyt alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).

158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?

796
808

Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19), aki szerette az Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette magával. Önmagát adta érte, hogy tulajdon vérével tisztítsa meg és „szentté” (Ef 5,26) és Isten összes gyermekeinek termékeny anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok közti egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli ki személyes kapcsolatukban.

159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?

797-798
809-810

Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a tagokban egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az erényekkel és a karizmákkal építi az Egyházat a szeretetben.

„Ami a szellemünk, azaz a lelkünk a tagjainknak, az a Szentlélek Krisztus tagjainak, Krisztus testének, az Egyháznak.” (Szent Ágoston)

160. Mik a karizmák?

799-801

A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek javára, a világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére ad az egyes személyeknek. Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra tartozik.

Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli

161. Miért egy az Egyház?

813-815
866

Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre az összes népek egységét; lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.

162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?

816
870

Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett társaság a világban – a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit in), Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség eszközeinek teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.

163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?

817-819

Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek elszakadtak a katolikus Egyház teljes közösségétől, a megszentelésnek és az igazságnak sok eleme megtalálható. Mindezek a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség Krisztus testének tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el őket.

164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?

820-822
866

Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy Krisztus ajándéka és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat érinti, s a szív megtérésével, imádsággal, kölcsönös testvéri megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.

165. Milyen értelemben szent az Egyház?

823-829
867

Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus önmagát adta érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a Szentlélek élteti a szeretettel. Benne található az üdvösség eszközeinek teljessége. Az életszentség minden tagjának hivatása és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé számlálja Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók. Az Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt a földön valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig szükségük van a megtérésre és megtisztulásra.

166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?

830-831
868

Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis), mert Krisztus van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a katolikus Egyház” (Antiochiai Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a teljes és sértetlen hitet; hordozza és kiszolgáltatja az üdvösség eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők minden népéhez, bármely kultúrához tartoznak.

167. Katolikus-e a részegyház?

832-835

Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és eparchia (a keleti szertartásban) katolikus, amely olyan keresztények közösségéből áll, akik a hitben és a szentségekben közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban szentelt püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl” (Antiochiai Szent Ignác).

168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?

836-838

Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének katolikus egységéhez, vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus Egyház tagjává válik az, aki Krisztus Szentlelkét birtokolva a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és a közösség kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem teljes közösségben vannak a katolikus Egyházzal.

169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?

839-840

A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt, hogy Isten az összes közül elsőként választotta ki ezt a népet, hogy befogadja az Ő Szavát. A zsidó néphez tartozik „a fiúvá fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényhozás, a kultusz, az ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle származik Krisztus” (Róm 9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól eltérően a zsidó hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.

170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?

841-845

Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös eredetéből és céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy minden, ami jó és igaz a többi vallásokban található, Istentől való, az Ő igazságának sugara, és előkészíthet az evangélium elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus Egyházában való egysége felé.

171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”

846-848

Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik megismerve a Krisztustól alapított és az üdvösséghez szükséges Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem maradnak meg benne. Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően elérhetik az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem ismerik Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén keresik Istent és a kegyelem hatására törekszenek megtenni az Ő akaratát, melyet lelkiismeretük szavából ismernek.

172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?

849-851

Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós parancsa Isten örök szeretetéből fakad, aki azért küldte el a Fiát és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).

173. Miképpen missziós az Egyház?

852-856

Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus küldetését folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek hirdetniük kell a Krisztus örömhírét, követve az Ő útját, készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a vértanúságig.

174. Miért apostoli az Egyház?

857
869

Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok alapjára” (Ef 2,20) épül; tanítása miatt, mely azonos az apostolokéval; szervezete miatt, mert Krisztus visszatéréséig az apostolok tanítják, szentelik meg és kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben lévő püspökök.

175. Miben áll az apostolok küldetése?

858-861

Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte magához hívott a tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá tette őket, azaz föltámadásának választott tanúivá és Egyházának alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy folytassák küldetését: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ végezetéig.

176. Mi az apostoli jogfolytonosság?

861-865

Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és hatalmának átadása az ordo szentsége által utódaiknak, a püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az Egyház a hit és az élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a földön.

A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet

177. Kik a hívők?

871-872

A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve Isten népének tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően részesei Krisztus papi, prófétai és királyi tevékenységének, s arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az Istentől az Egyházra bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az istengyermeki méltóságban.

178. Hogyan épül fel Isten népe?

873
934

Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák, akik megkapták az egyházi rend szentségét és az Egyház hierarchiáját alkotják. A többieket laikusoknak, világi hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között egyaránt vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység, engedelmesség – tett fogadalommal.

179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?

874-876
935

Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét az Ő nevében gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi hierarchiát a szent szolgák alkotják: a püspökök, papok és diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének köszönhetően a püspökök és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a főnek nevében és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia) szolgálják.

180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?

877

A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol példájának megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az összes hívők közösségének szolgálatára van. Minden püspök úgy végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium tagja, közösségben a pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról való gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik szolgálatukat, közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.

181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?

878-879

Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az Egyházi Rend szentségének erejében mindenki egyenként felelős Krisztus előtt, aki személy szerint hívta meg őt és bízta rá a küldetést.

182. Mi a pápa küldetése?

881-882
936-937

A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének örök és látható elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök kollégiumának a feje és az egész Egyház pásztora, mely fölött isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és egyetemes hatalommal rendelkezik.

183. Mi a püspöki kollégium feladata?

883-885

A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle, szintén gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.

184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?

888-890
939

A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek hűségesen és tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az apostoli hit hiteles tanúi, akik Krisztus tekintélyét hordozzák. Isten népe a hit természetfölötti érzékével fogyatkozások nélkül ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának irányítása alatt.

185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?

891

A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az Egyház legfőbb pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök kollégiuma közösségben a pápával, mindenekelőtt egyetemes zsinaton egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy tantételt a hitre vagy az erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a maguk rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges előadásában. Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit engedelmességével kell ragaszkodnia.

186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?

893

A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az Egyházat az ige és a szentségek szolgálatában, különösen az Eucharisztia ünneplésével, de imádságaikkal, példájukkal és munkájukkal is.

187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?

894-896

Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan viseli az összes részegyház és az egész Egyház gondját a pápával egységben lévő többi püspökkel együtt. Az a püspök, akire egy részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen szent hatalom tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése alatt gyakorolja.

188. Mi a világi hívők hivatása?

897-900
940

A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát, úgy, hogy a földi dolgokat Istennek tetszően világítják meg és rendezik el. Így teljesítik az életszentségre és az apostolkodásra szólító meghívást, mely minden megkereszteltnek szól.

189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?

901-903

Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus Krisztus által Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot, elsősorban az Eucharisztiában – életüket minden tevékenységükkel, imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel; a családi életet, a napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi és szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat Krisztusnak és akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot ajánlják föl Istennek.

190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?

904-907
942

Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a hitben, és hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és szóval, evangelizáló tevékenységgel és katekézissel. Ez az evangelizáló tevékenység különleges hatékonyságot nyer abból, hogy a világi élet másokkal közös körülményei között történik.

191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?

908-913
943

A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert hatalmat kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban a bűnt önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző szolgálatokat végeznek a közösség számára, és erkölcsi értéket adnak az ember evilági tevékenységének és a társadalom intézményeinek.

192. Mi az Istennek szentelt élet?

914-916
944

Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok követése.

193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?

931-933
945

Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a Krisztus és a testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a mennyek országába vetett reményről.

Hiszem a szentek közösségét

194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?

946-953
960

E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja közösen részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. E közösség gyökere a szeretet, amely „nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5), hanem arra készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére („mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anya