|
|
|
|
|
|||
|
|||
 |
A KATOLIKUS EGYHÁZ
Copyright © 2005 Libreria Editrice Vaticana, Cittŕ del Vaticano
Motu proprio Bevezetés ELSŐ RÉSZ
|
|
Apostoli hitvallás Hiszek egy Istenben, Hiszek Szentlélekben. Nicea-konstantinápolyi Hiszek az egy Istenben, Hiszek az egy Úrban, Hiszek a Szentlélekben Hiszek az egy, szent,
|
Symbolum Apostolicum Credo in
unum Deum, Et in Jesum
Christum, Et in Spíritum Sanctum, sanctorum communionem, Symbolum Credo in unum Deum, Et in unum Dominum Credo in Spiritum Sanctum, Et unam sanctam catholicam Confíteor unum Baptisma |
ELSŐ FEJEZET
HISZEK AZ ATYAISTENBEN
A hitvallási formulák
33. Mik a hitvallási formulák, a szimbólumok?
185-188
192,197
Credo-nak is nevezett, tagolt összefoglalások, melyekkel az Egyház kezdettől fogva az összes hívő közös nyelvén, kötelező jelleggel tömören megfogalmazta és továbbadta a hitét.
34. Melyek a legrégibb hitvallások?
189-191
A legrégibbek a keresztelési hitvallások. Mivel a keresztelés „az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” történik (Mt 28,19), a keresztelési szimbólumban megvallott hitigazságokat a Szentháromság személyeinek megfelelően tagolták.
35. Melyek a legfontosabb hitvallások?
193-195
A legfontosabb hitvallások az Apostoli hitvallás, mely a római egyház ősi, keresztelési hitvallása, és a Nicea-konstantinápolyi hitvallás, mely a két első egyetemes, a Niceai (325) és a Konstantinápolyi (381) Zsinat gyümölcse: ez a hitvallás ma is közös az összes nagy keleti és nyugati egyházban.
„HISZEK EGY ISTENBEN, MINDENHATÓ ATYÁBAN,
MENNYNEK ÉS FÖLDNEK TEREMTŐJÉBEN”
36. Miért ezzel kezdődik a hitvallás: „Hiszek Istenben?”
198-199
Mert a „Hiszek Istenben” állítás a legfontosabb; ez a forrása az összes többi, az emberre és a világra vonatkozó igazságnak és minden Istenben hívő ember életének.
37. Miért az egy Istenben hiszünk?
200-202
228
Mert Ő egyetlenként nyilatkoztatta ki magát Izrael népének, amikor ezt mondta: „Halljad Izrael, egyetlen az Úr” (MTörv 6,4), „nincs más” (Iz 45,22). Maga Jézus is megerősítette: Isten „az egyetlen Úr” (Mk 12,29). Annak megvallása, hogy Jézus és a Szentlélek is Isten és Úr, nem jelent semmiféle megosztást az Egy Istenben.
38. Milyen néven nyilatkoztatja ki magát Isten?
203-205
230-231
Mózesnek Isten úgy nyilatkoztatta ki magát, mint élő Isten, „Ábrahám, Izsák és Jákob Istene” (Kiv 3,6). Ugyanennek a Mózesnek titokzatos nevét is kinyilvánította: „Én vagyok, aki vagyok (YHWH)”. Istennek ezt a kimondhatatlan nevét már az Ószövetség idején az Úr névvel helyettesítették. Így Jézus, amikor az Újszövetségben Úrnak nevezik, úgy jelenik meg, mint igaz Isten.
39. Egyedül Isten „van”?
212-213
A teremtmények mind Istentől kapták a létüket és mindazt, amijük van; egyedül Isten a lét és minden tökéletesség teljessége önmagában. Ő az, „aki van”, kezdet és vég nélkül. Jézus kinyilatkoztatja, hogy ő is viseli az isteni Nevet: „Én vagyok” (Jn 8,28).
40. Miért fontos Isten nevének kinyilatkoztatása?
206-213
Amikor Isten kinyilatkoztatja a nevét, megismerteti a maga kimondhatatlan misztériumának gazdagságát: egyedül ő van öröktől fogva mindörökké, Ő felülmúlja a világot és a történelmet. Ő az, aki megalkotta az eget és a földet. Ő a hűséges Isten, aki mindig ott van népe mellett, hogy megszabadítsa. Ő a legkiválóbb értelemben „a szent”, „az irgalomban gazdag” (Ef 2,4), aki mindig kész a megbocsátásra. Ő a szellemi, transzcendens, mindenható, örök, személyes, tökéletes Létező. Ő a szeretet és az igazság.
„Isten a végtelenül tökéletes létező, aki a Legszentebb Szentháromság.” (Szent Mongrovejói Turibius)
41. Milyen értelemben Isten az igazság?
214-217
231
Isten maga az igazság, és mert az, nem téved és nem téveszt meg senkit. Ő „a világosság, és benne nincsen sötétség” (1Jn 1,5). Isten örök Fia, a megtestesült Bölcsesség azért küldetett a világba, „hogy tanúságot tegyen az igazságról” (Jn 18,37).
42. Hogyan nyilatkoztatja ki Isten, hogy ő a szeretet?
218-221
Isten úgy nyilatkoztatta ki magát Izraelnek, mint akinek a szeretete erősebb, mint az apák és az anyák szeretete gyermekeik, vagy a vőlegény szeretete menyasszonya iránt. Ő maga a Szeretet (1Jn 4,8.16), aki teljesen és ingyenesen ajándékozza magát, és aki „úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy üdvözüljön általa a világ” (Jn 3,16–17). Fiát és a Szentlelket elküldve Isten kinyilatkoztatja, hogy ő maga az örök, kölcsönös szeretet.
43. Milyen következményei vannak az egy Istenbe vetett hitnek?
222-227
229
Istenbe, az Egyetlenbe vetett hit megkívánja: az isteni nagyság és fölség megismerését; a hálaadásban folyó életet; az Istenbe vetett bizalmat a nehézségek idején is; az Isten képmására teremtett minden ember egységének és méltóságának elismerését; az Istentől teremtett dolgok helyes használatát.
44. Mi a keresztény hit és élet központi misztériuma?
232-237
A keresztény hit és élet központi misztériuma a Szentháromság misztériuma. A keresztényeket az Atyának és a Fiúnak és Szentléleknek nevében keresztelik meg.
45. Pusztán emberi értelemmel megismerhető-e a Szentháromság misztériuma?
237
Isten a teremtett világban és az Ószövetségben is mutatja háromságos létének bizonyos nyomait, de a Szentháromság belső élete a puszta emberi értelem számára megközelíthetetlen. Isten Fiának megtestesülése és a Szentlélek elküldése előtt Izrael hite számára is megközelíthetetlen maradt. Ezt a misztériumot Jézus Krisztus nyilatkoztatta ki, és ez a forrása minden további misztériumnak.
46. Mit nyilatkoztat ki Jézus Krisztus az Atya misztériumából?
240-242
Jézus Krisztus kinyilatkoztatja nekünk, hogy Isten „Atya”, nemcsak azért, mert a világ és az ember Teremtője, hanem főként azért, mert saját ölén örökké nemzi a Fiút, aki az ő Igéje, „dicsőségének kisugárzása, lényegének képmása” (Zsid 1,3).
47. Ki a Szentlélek, akit Jézus Krisztus nyilatkoztat ki nekünk?
243-248
A Szentlélek a Szentháromság harmadik személye. Isten, aki egy és egyenlő az Atyával és a Fiúval. „Az Atyától származik” (Jn 15,26), aki kezdet nélküli kezdet, az egész szentháromságos élet forrása. A Fiútól is származik (Filioque) az örök ajándékozás révén, amellyel az Atya adja őt a Fiúnak. Az Atyától és a megtestesült Fiútól küldve a Szentlélek vezeti az Egyházat, hogy „megismerje a teljes igazságot” (Jn 16,13).
48. Hogyan fejezi ki az Egyház a maga szentháromságos hitét?
249-256
266
Az Egyház a maga szentháromságos hitét úgy fejezi ki, hogy az egy Istent három személyben vallja: Atyában, Fiúban és Szentlélekben. A három isteni Személy egy Isten, mert mindegyikük azonos az egyetlen és oszthatatlan isteni természet teljességével. Valóságosan különböznek egymástól a relációk révén, melyekkel kapcsolatban vannak egymással: az Atya nemzi a Fiút, a Fiú születik az Atyától, a Szentlélek pedig az Atyától és a Fiútól származik.
49. Hogyan tevékenykedik a három isteni Személy?
257-260
267
A három isteni Személy elválaszthatatlan a lényegben, ugyanígy elválaszthatatlanok a tevékenységben is: a Szentháromság tevékenysége egy és ugyanaz. Azonban az egyetlen isteni tevékenységben mindegyik személy azon a módon van jelen, ami a Szentháromságban sajátja.
„Ó, Istenem, imádott Szentháromság, (…) békéltesd meg a lelkemet; alakítsd át mennyországoddá, kedves lakóhelyeddé és nyughelyeddé. Bárcsak soha ne hagynálak magadra, bárcsak mindig ott lennék veled, egész valómmal virrasztván a hitben, és egészen átadva magam az imádásban a te teremtő tevékenységednek.” (Szentháromságról nevezett Boldog Erzsébet)
50. Mit jelen az, hogy Isten mindenható?
268-278
Isten kinyilatkoztatta önmagáról, hogy „ő az Erős, a Hatalmas” (Zsolt 24,8), akinél „semmi sem lehetetlen” (Lk 1,37). Az ő mindenhatósága egyetemes és titokzatos; megnyilvánulása a világ semmiből és az ember szeretetből való megteremtése, de mindenekfölött az ő Fiának megtestesülése és föltámadása, az ember fiúvá fogadása és a bűnök megbocsátása. Ezért fordul az Egyház könyörgéseiben a „mindenható, örök Istenhez” (Omnipotens, sempiterne Deus…).
51. Miért fontos ez az állítás: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet?” (Ter 1,1)
279-289
315
Mert a teremtés az alapja az üdvösség egész isteni tervének; kinyilvánítja Isten mindenható és bölcs szeretetét, az első lépés az egyetlen Isten és népe közti szövetség megkötése felé; a Krisztusban csúcspontjához érkező üdvtörténet kezdete; az első válasz az ember alapvető kérdéseire, melyeket saját eredetére és céljára vonatkozóan tesz föl.
52. Ki teremtette a világot?
290-292
316
A világ egyetlen és oszthatatlan teremtője az Atya, a Fiú és a Szentlélek, még akkor is, ha a világ teremtésének művét elsősorban az Atyának tulajdonítjuk.
53. Miért teremtette Isten a világot?
293-294
319
Isten a világot saját dicsőségére teremtette, mert ki akarta nyilvánítani és közölni akarta a maga jóságát, igazságát és szépségét. A teremtés végső célja az, hogy Krisztusban Isten legyen „minden mindenben” (1Kor 15,28), a maga dicsőségére és a mi boldogságunkra.
„Isten dicsősége az élő ember, s az ember élete Isten látása.” (Szent Iréneusz)
54. Hogyan teremtette Isten a világmindenséget?
295-301
317-320
Isten a világmindenséget teljesen szabadon, bölcsen és szeretettel teremtette. A világ nem szükségszerűség, vak végzet vagy véletlen következménye. Isten „a semmiből” (ex nihilo: 2Mak 7,28) rendezett és jó világot teremtett, amelyet Ő végtelenül felülmúl. Isten megtartja a létben a teremtményeit, támogatja őket, megadja nekik a cselekvési képességet és beteljesedésre vezeti őket Fia és a Szentlélek által.
55. Miben áll az isteni gondviselés?
302-306
321
Az isteni gondviselés azoknak az intézkedéseknek a sorozata, melyekkel Isten teremtményeit azon végső tökéletesség felé vezeti, amelyre meghívta őket. Isten e tervének mindenkitől független, szuverén ura, de végrehajtásában teremtményei együttműködését is igénybe veszi. Ugyanakkor megajándékozza teremtményeit azzal a méltósággal, hogy önállóan cselekedjenek és ok és okozati összefüggésbe kerüljenek egymással.
56. Hogyan működik együtt az ember az isteni gondviseléssel?
307-308
323
Isten az embert – fölébresztve benne „az ő jóságos tervei szerinti akarást és cselekvést” (Fil 2,13) – megajándékozza azzal és szabadságát tiszteletben tartva meghívja arra, hogy cselekedeteivel, imádságaival, sőt szenvedéseivel is működjön együtt Ővele.
57. Ha Isten mindenható és gondviselő, miért van a rossz?
309-310
324, 400
Erre az amennyire fájdalmas, annyira titokzatos kérdésre csak a keresztény hit teljessége tud válaszolni. Isten semmiképpen, sem közvetlenül, sem közvetve nem oka a rossznak. A rossz misztériumát Fiában, Jézus Krisztusban világítja meg, aki meghalt és föltámadott, hogy legyőzze a nagy erkölcsi rosszat: az emberek bűnét, ami gyökere minden további rossznak.
58. Miért engedi meg Isten a rosszat?
311-314
324
A hit biztosít bennünket arról, hogy Isten nem engedné meg a rosszat, ha nem tudna jót kihozni belőle. Csodálatosan megmutatta ezt már Krisztus halálában és föltámadásában: a legnagyobb erkölcsi rosszból, Fiának megöléséből fakasztotta a legnagyobb jókat, Krisztus megdicsőülését és a mi megváltásunkat.
Az ég és a föld
59. Mi mindent teremtett Isten?
325-327
A Szentírás mondja: „Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet” (Ter 1,1). Az Egyház a maga hitvallásában hirdeti, hogy minden láthatónak és láthatatlannak: minden szellemi lénynek és anyagi létezőnek, azaz az angyaloknak és a látható világnak s különös módon az embernek Isten a teremtője.
60. Kik az angyalok?
328-333
350-351
Az angyalok tiszta szellemi teremtmények, testetlenek, láthatatlanok és halhatatlanok, értelemmel és akarattal bíró személyes lények. Szüntelenül, színről színre látják Istent, Őt dicsőítik, Neki szolgálnak és az Ő hírnökei, amikor küldetésüket teljesítik minden ember üdvösségére.
61. Hogyan vannak jelen az angyalok az Egyház életében?
334-336
352
Az Egyház csatlakozik az angyalokhoz Isten imádásában, segítségül hívja őket, s néhányukat meg is ünnepli liturgiájában.
„Minden hívő mellett ott van egy angyal, hogy mint oltalmazó és pásztor elvezesse őt az életre.” (Nagy Szent Vazul)
62. Mit tanít a Szentírás a látható világ teremtéséről?
337-344
A teremtés „hat napjának” elbeszélésével a Szentírás megismerteti velünk a teremtés értékét és célját, tudniillik hogy Isten dicsőítésére és az ember szolgálatára van rendelve. Minden létező Istennek köszönheti a létét, Tőle kapja a maga jóságát és tökéletességét, törvényeit és helyét az univerzumban.
63. Mi az ember helye a teremtésben?
343-344
353
Az ember a látható teremtés csúcsán áll, mert Isten képére és hasonlatosságára lett teremtve.
64. Miféle kapcsolat van a teremtett dolgok között?
342
354
A teremtmények között Isten akarata szerint kölcsönös összefüggés és hierarchia van. Ugyanakkor egység és szolidaritás van a teremtmények között, mert valamennyiüknek egy a Teremtője, aki szereti és a maga dicsőségére rendelte őket. Tehát tisztelni a teremtésbe írt törvényeket és a dolgok természetéből fakadó kapcsolatokat a bölcsesség kezdete és az erkölcsi élet alapja.
65. Milyen kapcsolat van a teremtés műve és a megváltás műve között?
345-349
A teremtés műve a megváltás még nagyobb művében éri el csúcspontját. A megváltás ugyanis az új teremtés kezdete, amelyben minden meg fogja találni a maga teljes értelmét és beteljesedését.
Az ember
66. Milyen értelemben teremtetett az ember „Isten képmására”?
355-357
Az ember Isten képmására teremtetett abban az értelemben, hogy képes szabadon megismerni és szeretni a Teremtőjét. Az ember az egyetlen teremtmény itt a földön, akit Isten önmagáért akart és arra hívott, hogy a megismerésben és a szeretetben megossza vele a maga isteni életét. Az embernek, mert Isten képmására teremtetett, személyi méltósága van: nem valami, hanem valaki, aki képes önmagát megismerni, önmagát szabadon odaajándékozni és közösségre lépni Istennel és más személyekkel.
67. Milyen céllal teremtette Isten az embert?
358-359
381
Isten mindent az emberért teremtett, az embert azonban arra teremtette, hogy megismerje, szolgálja és szeresse Istent, hogy ebben a világban hálaadásként ajánlja föl Neki az egész teremtést, és a mennyben az isteni életben részesüljön. Egyedül a megtestesült Ige misztériumában világosodik meg az ember misztériuma, aki arra rendeltetett, hogy Isten emberré lett Fiának képmása legyen, aki tökéletes „képmása a láthatatlan Istennek” (Kol 1,15).
68. Miért alkotnak egységet az emberek?
360-361
Az összes emberek egyetlen emberi nemet alkotnak, mert valamennyien Istentől erednek. Az egység további forrása, hogy „Isten egy emberből alkotta meg az összes nemzetet” (ApCsel 17,26). Továbbá mindnyájuknak egyetlen Üdvözítőjük van, és mind arra kaptak meghívást, hogy részesedjenek Isten boldogságában.
69. Hogyan alkot egységet az emberben a test és a lélek?
362-365
382
Az emberi személy egyszerre testi és szellemi lény. Az emberben a szellem és az anyag egy természetet alkot. Ez az egység oly mély, hogy a szellemi elvnek köszönhetően, ami a lélek, az anyagi természetű test emberi és élő testté válik és részesedik az istenképmás méltóságában.
70. Ki ajándékozza a lelket az embernek?
366-368
382
A szellemi lélek nem a szülőktől származik, hanem közvetlenül Isten teremti és halhatatlan. Amikor a halál pillanatában elszakad a testtől, nem vész el; újra egyesülni fog a testtel a végső föltámadás pillanatában.
71. Milyen kapcsolatot létesített Isten a férfi és a nő között?
369-373
383
Isten a férfit és a nőt, mert emberi személyek, egyenlő méltóságúnak teremtette, ugyanakkor, mert férfinak és nőnek teremtette őket, kölcsönösen kiegészítik egymást. Egymásért akarta őket Isten, hogy személyek közösségét alkossák. Ketten együtt kapták a meghívást, hogy adják tovább az emberi életet azáltal, hogy a házasságban „egy testté” válnak (Ter 2,24) és úgy uralkodjanak a földön, mint Isten „sáfárai”.
72. Milyen volt az ember Isten terve szerinti eredeti állapota?
374-379
384
Amikor Isten megteremtette a férfit és a nőt, különleges részesedést adott nekik a maga isteni életében, szentségben és igazságban. Isten terve szerint az embernek nem kellett volna sem szenvednie, sem meghalnia. Továbbá tökéletes harmónia volt magában az emberben, a teremtmény és a Teremtő, a férfi és a nő között, amint az első emberpár és az egész teremtés között is.
A bűnbeesés
73. Hogyan lehet megérteni a bűn valóságát?
385-389
Az emberi történelemben jelen van a bűn. E tény teljesen csak az isteni kinyilatkoztatás, s főleg Krisztus, mindenki Megváltója fényénél mutatkozik meg, aki túláradóvá tette a kegyelmet éppen ott, ahol elhatalmasodott a bűn.
74. Mi volt az angyalok bukása?
391-395
414
„Az angyalok bukása” kifejezés azt jelenti, hogy a Sátán és a többi démonok, akikről a Szentírás és az Egyház hagyománya beszél, az Istentől jónak teremtett angyalok közül gonosszá váltak, mert szabad és visszavonhatatlan döntéssel elutasították Istent és az ő országát, s ezzel létrehozták a poklot. Próbálják a maguk oldalára állítva föllázítani az embert Isten ellen; Isten azonban Krisztusban megerősíti a Gonosz fölötti győzelmet.
75. Miben áll az ember első bűne?
396-403
415-417
Az ember az ördög kísértésére hagyta kialudni szívében a Teremtője iránti bizalmat, és engedetlenségével olyan akart lenni, „mint Isten”, Isten nélkül és nem Isten akarata szerint (Ter 3,5). Ádám és Éva így közvetlenül, nemcsak önmaguk, hanem leszármazottaik számára is elveszítették a szentség és igazság eredeti kegyelmét.
76. Mi az eredeti bűn?
404
419
Az eredeti bűn, amelyben minden ember születik, a szentségtől és igazságtól való megfosztottság állapota. „Magunkra vont”, nem „általunk elkövetett” bűn; születési állapot, nem személyes cselekedet. Minden ember egy, közös eredete következtében az emberi természettel együtt származik át Ádám minden utódára, „nem utánzás, hanem továbbadás” révén. Ez a továbbadás misztérium, amelyet nem tudunk teljesen megérteni.
77. Milyen más következményei vannak az eredeti bűnnek?
405-409
418
Az eredeti bűn következtében az emberi természet nem romlott meg teljesen, de természetes erői meggyengültek, és az emberi természet a tudatlanság, a szenvedés és halál hatalma alá került és a bűnre hajlóvá lett. E bűnre való hajlandóságot nevezzük concupiscentiának.
78. Mit tett Isten az első bűn után?
410-412
420
Az első bűn után a világot elárasztotta a bűn, de Isten nem hagyta az embert a halál hatalmában, hanem titokzatosan – a Protoevangéliumban (Ter 3,15) – megígérte, hogy a bűn vereséget fog szenvedni és az embert kiemeli bukásából. Ez a megváltó Messiás első meghirdetése. Ezért a bukást végül szerencsés véteknek lehet neveznünk, mert „ilyen és ily nagy Megváltót érdemelt” (Exsultet).
MÁSODIK FEJEZET
HISZEK JÉZUS KRISZTUSBAN,
ISTEN EGYSZÜLÖTT FIÁBAN
79. Mi az Örömhír az ember számára?
422-424
Az örömhír a meghalt és föltámadott Jézus Krisztusnak, „az élő Isten Fiának” (Mt 16,16) hirdetése. Heródes király napjaiban, Augustus császár uralkodása idején Isten beteljesítette az Ábrahámnak és az ő ivadékának adott ígéreteket, és elküldte „a Fiát, aki asszonytól született, és ő alávetette magát a törvénynek, hogy kiváltson minket a törvény szolgaságából, hogy a fogadott fiúságot elnyerjük” (Gal 4,4–5).
80. Hogyan terjed ez az Örömhír?
425-429
Az első tanítványok kezdettől fogva égtek a vágytól, hogy hirdessék Jézus Krisztust azért, hogy mindenkit elvezessenek a belé vetett hitre. Ma is Krisztus szerető megismeréséből fakad az evangelizálás és a katekézis vágya, azaz a törekvés, hogy Jézus Krisztus személyében feltárjuk Isten egész tervét, és az emberiséget elvezessük a Vele való közösségre.
„ÉS JÉZUS KRISZTUSBAN,
AZ Ő EGYSZÜLÖTT FIÁBAN, A MI URUNKBAN”
81. Mit jelent a „Jézus” név?
430-435
452
A „Jézus” név, amit az Angyal Máriának mondott, annyit jelent, hogy „Isten megszabadít”. A születendő gyermek kilétét és küldetését jelzi, „mert ő szabadítja meg a népét bűneitől” (Mt 1,21). Péter megerősíti, hogy „nem adatott más név az ég alatt az embereknek, akiben üdvözülnünk lehetne” (ApCsel 4,12).
82. Miért nevezzük Jézust „Krisztusnak”?
436-440
453
A görög „Krisztosz” és héber megfelelője, a „Messiás” azt jelenti: „Fölkent”. Jézus azért a Krisztus, mert Isten fölszentelte, a Szentlélekkel fölkente megváltói küldetésére. Ő az Izrael által várt Messiás, akit az Atya a világba küldött. Jézus elfogadta a Messiás nevet, tartalmát pontosabbá téve: „az égből szállt alá” (Jn 3,13), megfeszítették és föltámadott, Ő a szenvedő Szolga, aki „életét adja váltságul sokakért” (Mt 20,28). A Krisztus névből ered a christiani-keresztények név.
83. Milyen értelemben „Isten egyszülött Fia” Jézus?
441-445
454
Jézus páratlan és tökéletes értelemben „Isten egyszülött Fia”. A Jordánnál történt kereszteléskor és a színeváltozáskor az Atya szava Jézust így nevezi: „Ő az én szeretett Fiam”. Amikor Jézus azt állítja magáról, hogy ő a Fiú, aki „ismeri az Atyát” (Mt 11,27), akkor Istennel, az ő Atyjával való páratlan és örök kapcsolatáról beszél. Ő „Isten egyszülött Fia” (1Jn 4,9), a Szentháromság második személye. Az apostoli igehirdetés központi témája, hogy ők látták „az ő dicsőségét, mint az Atya Egyszülöttének dicsőségét” (Jn 1,14).
84. Mit jelent az „Úr” cím?
446-451
455
A Szentírásban az Úr megnevezés általában a szuverén módon uralkodó Istent jelenti. Jézus ezt a nevet magának tulajdonítja és kinyilatkoztatja isteni uralmát a természet erői, a démonok, a bűn és a halál fölött, mindenekfölött a föltámadásával. Az első keresztény hitvallások hirdetik, hogy az Atyát megillető hatalom, tisztelet és dicsőség Jézusnak is sajátjai: Isten „olyan nevet adott neki, mely fölötte áll minden névnek” (Fil 2,9). Ő a világ és a történelem Ura, az ember egyedül neki köteles alávetni teljesen személyes szabadságát.
„JÉZUS KRISZTUS FOGANTATOTT A SZENTLÉLEKTŐL,
SZÜLETETT SZŰZ MÁRIÁTÓL”
85. Miért lett emberré Isten Fia?
456-460
Isten Fia értünk, emberekért és a mi üdvösségünkért testesült meg Szűz Mária méhében a Szentlélek erejéből; azaz azért, hogy minket, bűnösöket megbékéltessen az Istennel; hogy megismertesse velünk az Ő végtelen szeretetét; hogy számunkra az életszentség példája legyen, s hogy „az isteni természet részesévé” tegyen bennünket (2Pt 1,4).
86. Mit jelent a „megtestesülés” szó?
461-463
483
Az Egyház megtestesülésnek nevezi az isteni természet és az emberi természet csodálatos egyesülésének misztériumát az Ige egyetlen isteni személyében. Üdvösségünk megvalósításáért Isten Fia „testté” lett (Jn 1,14) azzal, hogy valóságos ember lett. A megtestesülésbe vetett hit a keresztény hit sajátos ismertetőjegye.
87. Jézus Krisztus hogyan valóságos Isten és valóságos ember?
464-467
469
Jézus elválaszthatatlanul igaz Isten és igaz ember a maga isteni személyének egységében. Ő, aki Isten Fia, aki „született, nem teremtetett, az Atya ugyanazon lényegéből”, valóságos ember lett, a testvérünk, anélkül, hogy megszűnt volna Isten, a mi Urunk lenni.
88. Mit tanít erről a Kalkedoni Zsinat (451-ben)?
467
A Kalkedoni Zsinat azt tanítja, hogy „egy és ugyanannak valljuk a Fiút, mi Urunk Jézus Krisztust; őt, aki tökéletes istenségében és tökéletes emberségében; valóban Istent és valóban embert, őt, akinek értelmes lelke és teste van, és aki istensége szerint egylényegű az Atyával, és embersége szerint egylényegű mivelünk, »aki hozzánk hasonló mindenben, a bűnt kivéve« (Zsid 4,15); az idők kezdete előtt az Atyától született istensége szerint, és az utolsó napokban értünk és a mi üdvösségünkért az Istenszülő Szűz Máriától embersége szerint.”
89. Hogyan fejezi ki az Egyház a megtestesülés misztériumát?
464-469
479-481
Az Egyház a megtestesülés misztériumát úgy fejezi ki, hogy tanítja: Jézus Krisztus valóságos Isten és valóságos ember, két természete van, isteni és emberi, melyek nem keverednek egymással, hanem egyesülnek az Ige személyében. Emiatt Jézus emberségében mindent – a csodákat, a szenvedést és a halált is – isteni személyének kell tulajdonítanunk, aki a fölvett emberi természet által tevékenykedik.
„Istennek egyszülött Fia / és Igéje, / ki halhatatlan vagy, / és a mi üdvösségünkért a szent Istenszülő / s mindenkorszűz Máriától / megtestesülni kegyeskedtél. / Ki egyike vagy a Szentháromságnak, / az Atyával és Szentlélekkel / együtt dicsérendő, / üdvözíts minket!” (Aranyszájú Szent János bizánci liturgiája)
90. Isten emberré lett Fiának volt-e emberi tudással rendelkező lelke?
470-474
482
Isten Fia értelmes emberi lélektől éltetett testet vett magára. Jézus a maga emberi értelmével sok dolgot tapasztalat útján fogott fel. De Isten Fiának emberként is közvetlen és bensőséges ismerete volt Atyjáról, az Istenről. Belelátott az emberek titkos gondolataiba és teljesen ismerte azt az örök tervet, melynek kinyilatkoztatására eljött.
91. Hogyan van összhangban a megtestesült Ige két akarata?
475
482
Jézusnak isteni és emberi akarata van. Földi életében Isten Fia emberi módon is akarta, amit Istenként az Atyával és Szentlélekkel együtt elhatározott a mi üdvösségünkre. Krisztus emberi akarata minden ellenkezés vagy tiltakozás nélkül követi az isteni akaratot, helyesebben aláveti magát az isteni akaratnak.
92. Valóságos teste volt-e Krisztusnak?
476-477
Krisztus valóságos emberi testet vett magára, mely által a láthatatlan Isten láthatóvá vált. Ezért Krisztus megjeleníthető és tisztelhető szentképeken.
93. Mit jelenít meg Jézus Szíve?
478
Jézus emberi szívvel ismert meg és szeretett bennünket. A mi üdvösségünkért átszúrt Szíve annak a végtelen szeretetnek a szimbóluma, amellyel szereti az Atyát és minden egyes embert.
94. „Fogantatott a Szentlélektől”: mit jelent ez a kifejezés?
484-486
Azt jelenti, hogy Szűz Mária az örök Fiút a Szentlélek erejéből foganta méhében, férfi közbejötte nélkül: „A Szentlélek száll tereád” (Lk 1,35) – mondta neki az Angyal az angyali üdvözletkor.
95. „Született Szűz Máriától”: miért állítható Máriáról, hogy valóban Isten Anyja?
495
509
Mária valóban Isten Anyja, mert Jézusnak Anyja (Jn 2,1; 19,25). Ugyanis Jézus, aki a Szentlélek erejéből fogantatott és valóban Mária fia lett, az Atyaisten örök Fia. Ő maga Isten.
96. Mit jelent a „Szeplőtelen Fogantatás”?
487-492
Isten ingyenes kegyelemként választotta ki Máriát öröktől fogva, hogy Fiának anyja legyen: hogy e feladatot teljesíthesse, fogantatása szeplőtelen lett. Ez azt jelenti, hogy Isten a maga kegyelméből és Jézus Krisztus érdemeit előre látva, Máriát fogantatásától kezdve megőrizte az eredeti bűntől.
97. Hogyan működik együtt Mária az üdvözítés isteni tervével?
493-494
508-511
Isten kegyelméből Mária egész életében mentes maradt a személyes bűnöktől. Ő a „kegyelemmel teljes” (Lk 1,28), az „Egészen Szent”. Amikor az angyal hírül adta neki, hogy a „Magasságbeli Fiát” fogja világra hozni (Lk 1,32), a „hit engedelmességével” (Róm 1,5) szabadon adta beleegyezését. Teljesen átadta magát Fia, Jézus személyének és művének, egész lelkével átölelte az üdvözítő isteni akaratot.
98. Mit jelent Jézus szűzi fogantatása?
496-498
503
Azt jelenti, hogy Jézus férfi közbejötte nélkül, egyedül a Szentlélek erejéből fogantatott Szűz Mária méhében. Jézus a mennyei Atya Fia isteni természete szerint, és Mária fia emberi természete szerint, de valójában Isten Fia két természetben, mivel személye csak egy van, az isteni.
99. Mit jelent az, hogy Mária „mindig Szűz”?
499-507
510-511
Azt jelenti, hogy „szűz maradt Fiának foganásakor, Szűz a szülésben, Szűz áldott állapotában, Szűz anyaságában, örökké Szűz” (Szent Ágoston). Ezért, amikor az evangéliumok „Jézus testvéreiről és nővéreiről” beszélnek, Jézus legközelebbi rokonairól van szó a bibliai kifejezésmód szerint.
100. Miként egyetemes Mária lelki anyasága?
501-507
511
Máriának egyetlen Fia van, Jézus, de éppen Jézusban lelki anyasága kiterjed minden emberre, akiknek üdvözítésére jött. Engedelmesen élve az új Ádám oldalán, Szűz Mária az új Éva, az élők igazi anyja, aki anyai szeretetével a kegyelem rendjében együttműködik születésüknél és fejlődésüknél. Mária, a Szűz és Anya az Egyház előképe és legtökéletesebb megvalósulása.
101. Milyen értelemben misztérium Krisztus egész élete?
512-521
561-562
Krisztus egész élete kinyilatkoztatás. Mindaz, amit Jézus életében látni lehet, az ő láthatatlan misztériumához, elsősorban istenfiúságának misztériumához vezet: „Aki engem lát, látja az Atyát” (Jn 14,9). Továbbá noha az üdvözítés művének teljessége a kereszten és a föltámadással valósult meg, Krisztus egész élete az üdvösség misztériuma, mert mindannak, amit Jézus tett, mondott vagy elszenvedett, a célja az elbukott ember megszabadítása és helyreállítása istengyermeki hivatásában.
102. Melyek a Jézus misztériumaira való előkészület szakaszai?
522-524
Az első szakasz a reményé, ez a leghosszabb, sok-sok évszázadig tartott, s mi az ádventi idő liturgikus ünneplése során éljük át. Már ezt a homályos reményt is Isten oltotta a pogányok szívébe. A második az Ószövetség időszaka egészen Keresztelő Jánosig, melyben Isten előkészítette Fia eljövetelét. János az utolsó és a legnagyobb próféta.
103. Mit tanít az evangélium Jézus születésének és gyermekkorának misztériumairól?
525-530
563-564
Karácsonykor a mennyei dicsőség egy újszülött gyengeségében nyilvánul meg; Jézus körülmetélése az Ő zsidó néphez való tartozásának jele, és keresztségünk előképe; találkozása a Háromkirályokkal (Epifánia) Izrael Messiás-királyának kinyilvánulása az összes nemzetek számára; a templomban történt bemutatáskor Simeonban és Annában egész Izrael várakozása találkozik Üdvözítőjével; a menekülés Egyiptomba és a betlehemi gyermekgyilkosság jelzi, hogy Krisztus egész élete üldöztetés lesz; az Egyiptomból való hazatérés a kivonulásra emlékeztet és Jézust új Mózesként mutatja be: Ő az igazi és végső szabadító.
104. Mit tanít nekünk Jézus rejtett élete Názáretben?
533-534
564
Jézus rejtett élete Názáretben a mindennapok észrevétlenségében telt. Ez módot ad arra, hogy közösségben legyünk vele az imádsággal, egyszerűséggel, munkával, családi szeretettel áthatott mindennapok életszentségében. Mária és nevelőatyja, József iránti engedelmessége az Atya iránti engedelmességének képe. Ők ketten pedig a hitben elfogadják Jézus misztériumát, bár nem mindig értik.
105. Miért vette föl Jézus Jánostól „a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára”? (Lk 3,3)
535-537
565
Hogy megkezdje nyilvános működését és elővételezze halálának „keresztségét”: így vállalta – bár teljesen bűn nélkül volt –, hogy a bűnösök közé sorolják őt, „Isten Bárányát, aki elveszi a világ bűnét” (Jn 1,29). Az Atya „szeretett Fiam”-nak nyilvánítja ki őt (Mt 3,17), és a Szentlélek száll le reá. Jézus keresztsége a mi keresztségünk előképe.
106. Mit nyilatkoztatnak ki Jézus megkísértései a pusztában?
538-540
566
A kísértések, amelyek Jézust a pusztában érték, összefoglalják azokat a kísértéseket, amelyek Ádámot a Paradicsomban és Izraelt a pusztai vándorlás során érték. A Sátán Jézust az Atya által rábízott küldetéshez való hűségében kísérti meg. Krisztus, az új Ádám ellenáll, és győzelme előre hirdeti szenvedésének – fiúi szeretete legnagyobb engedelmességének – győzelmét. Az Egyház ezzel a misztériummal különösen a Nagyböjt liturgikus idejében egyesül.
107. Kik kapnak meghívást Isten Országába, melyet Jézus meghirdetett és megvalósított?
541-546
567
Jézus minden embert meghív, hogy része legyen Isten Országában. A legnagyobb bűnös is meghívást kap a megtérésre és arra, hogy elfogadja az Atya végtelen irgalmát. Az Ország már itt a földön azoké, akik alázatos szívvel befogadják. Ők azok, akik megkapják az Ország misztériumainak kinyilatkoztatását.
108. Jézus miért jelekkel és csodákkal nyilvánítja ki Isten Országát?
547-550
567
Jézus jelekkel és csodákkal kísérte tanítását, hogy bizonyítsa: Isten Országa őbenne, a Messiásban jelen van. Bár sokakat meggyógyított, nem azért jött, hogy itt a földön megszüntessen minden bajt, hanem hogy elsősorban a bűn rabszolgaságából kiszabadítson minket. Ördögűzései azt hirdetik, hogy keresztje győzelem lesz „evilág fejedelme” fölött (Jn 12,31).
109. Milyen tekintélyt ad Jézus apostolainak az Isten Országában?
551-553
567
Jézus kiválasztja a Tizenkettőt, föltámadása leendő tanúit, és részesíti őket küldetésében és tekintélyében, hogy tanítsanak, oldozzák föl a bűnöket, építsék és kormányozzák az Egyházat. Ebben a kollégiumban Péter kapja meg „az Ország kulcsait” (Mt 16,19), s foglalja el az első helyet, azzal a feladattal, hogy teljes épségében őrizze a hitet és erősítse meg testvéreit.
110. Mit jelent a színeváltozás?
554-556
568
A színeváltozáskor mindenekelőtt a Szentháromság mutatkozott meg: „Az Atya a hangban, a Fiú az emberben, a Szentlélek a ragyogó felhőben” (Aquinói Szent Tamás). Amikor Mózessel és Illéssel „eltávozásáról” beszélget (Lk 9,31), Jézus megmutatja, hogy útja a dicsőségbe a kereszten át vezet, és elővételezi eljövendő föltámadását és dicsőséges eljövetelét, mely „átalakítja majd halandó testünket, és hasonlóvá teszi a maga megdicsőült testéhez” (Fil 3,21).
„A hegyen átváltoztál, Krisztus Istenünk, / és amennyire tanítványaid képesek voltak, / meglátták a te dicsőségedet, / hogy amidőn megfeszíttetésedet látandják, / értsék meg, hogy önként szenvedsz, / és hirdessék a világnak, / hogy te valóban / az Atya kisugárzása vagy!” (Bizánci liturgia)
111. Hogyan történt a messiási bevonulás Jeruzsálembe?
557-560
569-570
A meghatározott időpontban Jézus elhatározta, hogy fölmegy Jeruzsálembe, hogy szenvedjen, meghaljon és föltámadjon. Mint Messiás-király, aki kinyilatkoztatja az Ország eljöttét, szamár hátán vonul be a városába. A kicsinyek fogadják, kiknek örömkiáltása visszhangzik a szentmise Sanctusában: „Áldott, aki jön az Úr nevében! Hozsanna (’szabadíts meg’)” (Mt 21,9). Az Egyház a nagyheti liturgiát e jeruzsálemi bevonulás ünneplésével kezdi.
„JÉZUS KRISZTUS SZENVEDETT PONCIUS PILÁTUS ALATT,
MEGFESZÍTETTÉK, MEGHALT ÉS ELTEMETTÉK”
112. Mi a jelentősége Jézus húsvéti Misztériumának?
571-573
Jézus húsvéti misztériuma – mely magában foglalja szenvedését, halálát, föltámadását és megdicsőülését – a keresztény hit középpontja, mert Isten üdvözítő terve egyszer s mindenkorra megvalósult Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálával.
113. Milyen vádak alapján ítélték Jézust halálra?
574-576
Izrael egyes vezetői azzal vádolták Jézust, hogy megszegi a Törvényt, a templom ellen cselekszik, s főként sérti az egyetlen Istenbe vetett hitet, mert Isten Fiának mondta magát. Emiatt adták át Pilátusnak, hogy ítélje halálra.
114. Milyen volt Jézus magatartása Izrael Törvényével kapcsolatban?
577-582
592
Jézus nem törölte el a Törvényt, melyet Isten a Sínai-hegyen adott Mózesnek, hanem tökéletessé tette azzal, hogy megadta végső értelmezését. Ő az isteni Törvényhozó, aki maradék nélkül teljesítette ezt a Törvényt. Továbbá Ő, a hűséges Szolga engesztelő halálával felajánlja azt az áldozatot, mely egyedül képes engesztelni mindazokért a bűnökért, „melyeket az emberek az első szövetség idején elkövettek” (Zsid 9,15).
115. Milyen volt Jézus magatartása a jeruzsálemi templommal kapcsolatban?
583-586
593
Jézust azzal vádolták, hogy ellensége a Templomnak. Ezzel szemben Ő úgy tekintette a Templomot, mint „Atyja házát” (Jn 2,16), és tanításának fontos helyévé tette. Ugyanakkor Jézus megjövendölte – halálára utalva – a Templom lerombolását, és Ő maga úgy mutatkozott, mint Isten végső lakóhelye az emberek között.
116. Ellentmondásban volt-e Jézus Izraelnek az egyetlen és szabadító Istenbe vetett hitével?
587-591
594
Jézus soha nem került ellentmondásba az egyetlen Istenbe vetett hittel, akkor sem, amikor megbocsátotta a bűnöket, azaz a legkifejezettebben isteni cselekedetet hajtotta végre, mellyel beteljesítette a messiási ígéreteket és Istennel egyenlőnek nyilvánította ki magát. Jézus követelménye, hogy higgyenek benne és térjenek meg, érthetővé teszi a Főtanács tragikus értetlenségét, mely Jézust, mint káromlót méltónak ítélte a halálra.
117. Ki a felelős Jézus haláláért?
595-598
Jézus szenvedéséért és haláláért nem vonhatók felelősségre különbségtétel nélkül sem az összes korabeli, sem a később bárhol élő zsidók. Minden egyes bűnös, azaz minden ember valóságos oka és eszköze a Megváltó szenvedésének, és még vétkesebben azok – elsősorban a keresztények –, akik gyakrabban visszaesnek a bűnbe és gyönyörködnek a bűnös szokásokban.
118. Krisztus halála miért része Isten tervének?
599-605
619
Isten, hogy megbékéltesse magával a bűn miatt halálra ítélt összes embert, szeretetből úgy határozott, hogy elküldi a Fiát, hogy adja magát halálra a bűnösökért. Jézus halála – mert az Ószövetség előre hirdette, különösen mint a szenvedő Szolga áldozatát – „az Írások szerint” történt.
119. Hogyan ajánlotta föl magát Krisztus az Atyának?
606-609
620
Krisztus egész élete önkéntes fölajánlás az Atyának, hogy véghezvigye az Ő üdvözítő tervét. Krisztus odaadja „az életét váltságul sokakért” (Mk 10,45), s ezáltal megbékélteti Istennel az egész emberiséget. Szenvedése és halála megmutatja, hogy az Ő embersége mennyire szabad és tökéletes eszköze az isteni Szeretetnek, amely minden ember üdvösségét akarja.
120. Hogyan mutatkozik meg Jézus áldozata az utolsó vacsorán?
610-611
621
Jézus szenvedésének vigíliáján, az Apostolaival megült utolsó vacsorán elővételezte, azaz jelezte és előzetesen megvalósította önmaga önkéntes feláldozását: „Ez az én testem, mely értetek adatik…” „Ez az én vérem, mely kiontatik…” (vö. Lk 22,19–20). Ezzel egyidejűleg megalapította az Eucharisztiát mint áldozatának „emlékezetét” (1Kor 11,25), és Apostolait az Újszövetség papjaivá tette.
121. Mi történt a Getszemáni-kertben lefolyt halálküzdelemben?
612
Az iszonyat ellenére, melyet a halál váltott ki annak teljesen szent emberségében, aki „az élet Szerzője” (ApCsel 3,15), Isten Fiának emberi akarata belesimul az Atya akaratába: Jézus „engedelmesen mindhalálig” (Fil 2,8) elvállalja, hogy testében hordozza bűneinket, hogy bennünket megszabadítson.
122. Melyek Jézus keresztáldozatának a gyümölcsei?
623, 617
622-623
Jézus önként ajánlotta föl életét engesztelő áldozatul, azaz mindhalálig tartó szeretetének teljes engedelmességével helyrehozta a mi bűneinket. Isten Fiának ez a „mindvégig tartó” szeretete (Jn 13,1) megbékéltette az egész emberiséget az Atyával. Krisztus húsvéti áldozata tehát egyedülálló, tökéletes és végleges módon váltja meg az embereket, s teszi számukra lehetővé a közösséget Istennel.
123. Miért hívja Jézus a tanítványait arra, hogy vegyék föl a keresztjüket?
618
Amikor Jézus meghívja tanítványait, hogy vegyék föl keresztjüket és kövessék őt, társul akarja maga mellé venni megváltó áldozatában azokat, akik elsőként részesültek annak áldásaiból.
124. Milyen állapotban volt Jézus teste, amikor a sírban nyugodott?
624-630
Krisztus valóban meghalt és valóban eltemették. Az isteni erő azonban testét megóvta a romlástól.
„JÉZUS KRISZTUS ALÁSZÁLLT A POKLOKRA,
HARMADNAPON FÖLTÁMADT A HALOTTAK KÖZÜL”
125. Mit jelent a „poklok”, ahová Jézus alászállott?
632-637
A „poklok” nem a pokolt, a kárhozat helyét jelenti, hanem a Krisztus előtt meghalt – mind a jó, mind a rossz – embereknek az állapota. Jézus isteni személyével egyesült emberi lelke elment ezekhez az igazakhoz, akik várták a Megváltót, hogy végre megláthassák Istent. Krisztus, miután halálával legyőzte a halált és az ördögöt, „akinél a halál hatalma volt” (Zsid 2,14), kiszabadította a Megváltóra váró igazakat és megnyitotta számukra a menny kapuját.
126. Mi a szerepe Jézus föltámadásának a hitünkben?
631
638
Jézus föltámadása Krisztusba vetett hitünk legnagyobb igazsága, és a kereszttel együtt a húsvéti misztérium lényeges része.
127. Milyen „jelek” bizonyítják Jézus föltámadását?
639-644
656-657
Jézus föltámadásának lényeges jele az üres sír. Emellett tanúskodnak a föltámadásról az asszonyok, akik elsőként találkoztak Jézussal és vitték a hírt az apostoloknak. Ezután Jézus „megjelent Kéfának (Péternek), majd a Tizenkettőnek. Végül megjelent egyszerre több mint ötszáz testvérnek” (1Kor 15,5–6), és másoknak is. A föltámadást nem az apostolok találták ki, hiszen ez számukra képtelenségnek tűnt: maga Jézus is szemükre vetette hitetlenségüket.
128. Ugyanakkor miért transzcendens esemény Jézus föltámadása?
647
656-657
Jóllehet Jézus föltámadása történeti tény, ellenőrizhető, jelek és tanúságtételek révén megállapítható és tanúsított, mégis, mivel Krisztus emberségének Isten dicsőségébe való átmenetele, ezért meghaladja és felülmúlja a történelmet (transzcendens), mint a hit misztériuma. Emiatt nem a világnak mutatkozott meg a feltámadott Krisztus, hanem a tanítványainak, és tanúivá tette őket a nép előtt.
129. Milyen Jézus föltámadott testének állapota?
645-646
Krisztus föltámadása nem ebbe a földi életbe való visszatérés. Föltámadott teste azonos azzal, amelyet megfeszítettek, magán viseli a szenvedés stigmáit, de már az isteni élet részese és a megdicsőült test tulajdonságaival rendelkezik. Ezért a föltámadott Krisztus teljesen szabadon határozza meg, hogy hol, hogyan és milyen alakban jelenik meg a tanítványainak.
130. Hogyan a Szentháromság műve a föltámadás?
648-650
Krisztus föltámadása Isten transzcendens műve. A három isteni Személy, mindegyik a maga sajátos módján, együtt cselekszik: az Atya megmutatja a maga hatalmát, a Fiú „újra fölveszi” önként föláldozott életét (Jn 10,17) úgy, hogy újra egyesíti lelkét és testét, melyet a Szentlélek éltet és dicsőít meg.
131. Mi a föltámadás értelme és üdvözítő jelentősége?
651-655
658
A föltámadás a megtestesülés csúcspontja. Bizonyítja Krisztus istenségét s mindazt, amit tett és tanított, és megvalósítja a javunkra adott isteni ígéreteket. Továbbá a Föltámadott, a bűnnek és a halálnak legyőzője megigazulásunk és föltámadásunk forrása: föltámadásától kezdve nyújtja nekünk a gyermekké fogadás kegyelmét, ami valóságos részesedés az egyszülött Fiú életében; s végül, az idők végén Ő fogja föltámasztani a mi testünket.
„JÉZUS FÖLMENT A MENNYBE,
OTT ÜL A MINDENHATÓ ATYAISTEN JOBBJÁN”
132. Mit jelent a mennybemenetel?
659-667
Miután eltelt negyven nap, melyek során a föltámadott test dicsőségét elrejtő, megszokott formában jelent meg apostolainak, Krisztus fölment a mennybe és az Atyának jobbjára ült. Ő az Úr, aki immár emberségével uralkodik Isten Fiának örök dicsőségében, és szüntelenül közbenjár értünk az Atyánál. Elküldi Szentlelkét, és adja nekünk a reményt, hogy egy napon eljutunk Őhozzá, mert helyet készít számunkra.
„ONNAN JÖN EL ÍTÉLNI ÉLŐKET ÉS HOLTAKAT”
133. Hogyan uralkodik most Jézus Krisztus?
668-674
680
A kozmosz és a történelem Ura, Egyházának Feje, a megdicsőült Krisztus titokzatosan jelen van a földön, ahol az ő Országa csíraként és kezdetként van jelen az Egyházban. Egy napon dicsőségesen vissza fog térni, de ennek időpontját nem ismerjük. Ezért virrasztva és imádkozva élünk: „Jöjj el, Urunk” (Jel 22,20).
134. Hogyan fog megvalósulni az Úr dicsőséges eljövetele?
675-677
680
E mulandó világ utolsó kozmikus összeomlása után Krisztus dicsőséges eljövetele Isten végső győzelme lesz a Parúziában és az utolsó ítéleten. Így fog beteljesedni Isten Országa.
135. Hogyan fogja megítélni Krisztus az élőket és holtakat?
678-679
681-682
Krisztus azzal a hatalommal fog ítélni, melyet a világ Megváltójaként szerzett, aki azért jött, hogy üdvözítse az embereket. Nyilvánosságra fognak kerülni a szívek titkai, s egyenként mindenkinek minden cselekedete, amit Istennek és a felebarátoknak tett. Mindenki a tettei szerint ítéltetik örök életre vagy örök kárhozatra. Így valósul meg „Krisztus teljessége” (Ef 4,13), melyben „Isten lesz minden mindenben” (1Kor 15,28).
HARMADIK FEJEZET
HISZEK A SZENTLÉLEKBEN
„HISZEK A SZENTLÉLEKBEN”
136. Mit akar mondani az Egyház, amikor megvallja: „Hiszek a Szentlélekben?”
683-686
Hinni a Szentlélekben azt jelenti, hogy megvalljuk a Szentháromság harmadik személyét, aki az Atyától és a Fiútól származik, „akit éppúgy imádunk és dicsőítünk, mint az Atyát és a Fiút”. Az Atya „a szívünkbe árasztotta” a Szentlelket (Gal 4,6), hogy Isten fiainak új életét elnyerjük.
137. Miért elválaszthatatlan a Fiú küldetése a Szentlélek küldetésétől?
687-690
742-743
Az oszthatatlan Szentháromságban a Fiú és a Szentlélek különbözőek ugyan, de szét nem választhatók. Ugyanis az idő kezdetétől a végéig, amikor az Atya küldi a Fiát, Szentlelkét is küldi, aki Krisztussal egyesít minket a hitben, hogy mint fogadott fiak Atyának szólíthassuk Istent (Róm 8,15). A Lélek láthatatlan, de mi a tevékenysége által megismerjük, amikor kinyilatkoztatja nekünk az Igét és tevékenykedik az Egyházban.
138. Milyen neveken szólítjuk a Szentlelket?
691-693
A „Szentlélek” a Szentháromság harmadik személyének a tulajdonneve. Jézus nevezi őt így is: Paraklétosz (Vigasztaló, Pártfogó) és az Igazság Lelke. Az újszövetségi könyvekben: Krisztus Lelke, az Úr Lelke, Isten Lelke, a dicsőség Lelke, az ígéret Lelke.
139. Milyen szimbólumok jelenítik meg a Szentlelket?
694-701
A Szentlélek megjelenítő szimbólumai: az élő víz, mely Krisztus átszúrt szívéből fakad és oltja a megkereszteltek szomját; az olajjal való megkenés, mely a Bérmálás szentségi jele; a tűz, mely átformálja azt, amivel kapcsolatba kerül; a homályos vagy világító felhő, melyben az isteni dicsőség mutatkozik meg; a kézrátétel, mely közvetíti a Lelket; a galamb, mely leereszkedett Krisztusra a keresztségkor és rajta maradt.
140. Mit jelent az, hogy a Szentlélek „szólt a próféták szavával”?
687-688
702-706
743
A próféták itt mindazokat jelenti, akik a Szentlélek sugalmazására Isten nevében beszéltek. A Szentlélek Krisztusban beteljesítette az ószövetségi próféciákat, és az Újszövetségben kibontakoztatja az Ő misztériumát.
141. Mit tett a Szentlélek Keresztelő Jánosban?
717-720
A Lélek betöltötte Keresztelő Jánost, az utolsó ószövetségi prófétát, aki a Lélek hatására ment, hogy „fölkészítse a népet az Úrnak” (Lk 1,17), és hirdesse Krisztusnak, Isten Fiának eljöttét: akire látod leszállni a Lelket, és rajta marad, „Ő az, aki Lélekben fog keresztelni” (Jn 1,33).
142. Mi a Szentlélek műve Máriában?
721-726
744
A Szentlélek teljesíti be Máriában az Ószövetség várakozását és előkészületét Krisztus eljövetelére. Páratlan módon betölti kegyelemmel, és termékennyé teszi szüzességét, hogy világra hozza Isten megtestesült Fiát. A „teljes Krisztusnak”, azaz a Főnek, Jézusnak és az ő testének, az Egyháznak anyjává teszi őt. Mária ott van a Tizenkettő körében Pünkösd napján, amikor a Szentlélek az Egyház nyilvánosság elé lépésével megnyitja „az utolsó időket”.
143. Milyen kapcsolat van a Lélek és Krisztus Jézus között Jézus földi küldetése során?
727-730
745-746
Isten Fiát emberségében a megtestesüléstől kezdve a Lélek kenete Messiássá szentelte. Ő pedig tanításában kinyilatkoztatja a Lelket, ezzel beteljesíti az atyáknak tett ígéretet, és adja a születő Egyháznak, amikor föltámadása után rálehel az apostolokra.
144. Mi történt Pünkösdkor?
731-732
738
Ötven nappal a föltámadása után, Pünkösdkor a megdicsőült Jézus Krisztus kiárasztja a Lelket és kinyilvánítja mint isteni Személyt, ezáltal a Szentháromság kinyilatkoztatása teljessé vált. Krisztus küldetése és a Lélek küldetése az Egyház küldetésévé válik, mely arra szól, hogy hirdesse és terjessze a szentháromságos közösség misztériumát.
„Láttuk az igaz világosságot. / Vettük a mennyei Szentlelket. / Megtaláltuk az igaz hitet. / Imádjuk az osztatlan Szentháromságot; / mert ez üdvözített minket.” (Bizánci liturgia, a pünkösdi vecsernye tropárja)
145. Mit tesz a Szentlélek az Egyházban?
733-741
747
A Szentlélek építi, élteti és megszenteli az Egyházat: a Szeretet Lelke adja vissza a megkeresztelteknek a bűn miatt elveszített istenhasonlóságot, és Krisztusban magának a Szentháromságnak életével élteti őket. Küldi őket, hogy tanúskodjanak Krisztus igazságáról, és kölcsönös tevékenységüket egységbe foglalja, hogy valamennyien megteremjék „a Lélek gyümölcseit” (Gal 5,22).
146. Hogyan tevékenykedik Krisztus és az Ő Lelke a hívők szívében?
738-741
Krisztus a szentségek által közli testének tagjaival az Ő Lelkét és Isten kegyelmét, mely a Lélek szerinti új élet gyümölcseit termi. Végül a Szentlélek az imádság tanítómestere.
„HISZEM A SZENT, KATOLIKUS ANYASZENTEGYHÁZAT”
Az Egyház Isten tervében
147. Mit jelent az Egyház?
751-752
777, 804
Azt a népet jelenti, amelyet Isten meghív és összegyűjt az egész földkerekségről, hogy egy közösséget alkosson mindazokból, akik a hit és keresztség által Isten fiaivá, Krisztus tagjaivá és a Szentlélek templomává válnak.
148. Vannak-e más nevek és képek is a Szentírásban az Egyház jelölésére?
753-757
A Szentírásban sok képet találunk, melyek megmutatják az Egyház misztériumának egymást kiegészítő szempontjait. Az Ószövetségben gyakoriak az Isten népéhez kötődő képek; az Újszövetség inkább Krisztus és az Ő népe, mint a fő és a test kapcsolatának tulajdonságait mutatja be, illetve a pásztor (akol, nyáj, bárány), a földműves (szántóföld, gyümölcsfa, szőlő), a lakóhely (szállás, szikla, templom) és a család (jegyes, anya, család) életéből vett képeket használja.
149. Honnan ered az Egyház és hogyan teljesedik be?
758-766
778
Az Egyház eredete és beteljesedése Isten örök tervéből való. Izrael kiválasztása – ami az összes nemzetek jövendő egybegyűjtésének előképe volt – előkészítette az Ószövetségben. Alapjait Jézus tanítása és csodái rakták le, s megváltó halála és föltámadása valósította meg. Pünkösdkor a Szentlélek kiáradása által úgy jelent meg, mint az üdvösség misztériuma. Beteljesedése az idők végén lesz, mint az összes megváltottak mennyei közössége.
150. Mi az Egyház küldetése?
767-769
Az Egyház küldetése az, hogy hirdesse és az összes nemzetek között valósítsa meg Istennek Jézus Krisztus által megalapított Országát. Az Egyház itt a földön ennek az üdvözítő Országnak a csírája és kezdete.
151. Milyen értelemben misztérium az Egyház?
770-773
779
Az Egyház annyiban misztérium, amennyiben látható valóságában jelen van és működik egy lelki, isteni valóság, mely csak a hit szemével látható.
152. Mit jelent az, hogy az Egyház az üdvösség egyetemes szentsége?
774-776
780
Azt jelenti, hogy az egész emberiség Istennel való megbékélésének és bensőséges egységének, illetve az egész emberi nem egységének jele és eszköze.
Az Egyház: Isten népe, Krisztus teste,
a Szentlélek temploma
153. Miért az Egyház Isten népe?
781
802-804
Az Egyház Isten népe, mert Neki úgy tetszett, hogy az embereket nem elszigetelten, egyenként szabadítja meg és szenteli meg, hanem egyetlen népet alkot belőlük, melyet az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek egysége egyesít.
154. Melyek Isten népének sajátos tulajdonságai?
782
Ezt a népet, melynek a Krisztusba vetett hit és a Keresztség által válik tagjává az ember, a következők jellemzik: az Atyaistentől ered, feje Jézus Krisztus, sajátossága Isten fiainak méltósága és szabadsága, törvénye a szeretet új parancsa, küldetése, hogy a föld sója és a világ világossága legyen, célja Isten Országa, mely már itt a földön elkezdődött.
155. Milyen értelemben részesedik Isten népe Krisztus hármas – papi, prófétai és királyi – tevékenységében?
783-786
Isten népe részesedik Krisztus papi hivatalában, amennyiben a megkeresztelteket a Szentlélek fölszenteli, hogy lelki áldozatokat mutassanak be; részesedik prófétai hivatalában, amennyiben a hit természetfölötti érzékével fogyatkozás nélkül ragaszkodik a hithez, elmélyíti és tanúskodik róla; részesedik királyi hivatalában a szolgálatokkal, követve Jézus Krisztust, aki a mindenség királyaként mindenkinek, kiváltképpen a szegényeknek és a szenvedőknek a szolgája lett.
156. Miként Krisztus teste az Egyház?
787-791
805-806
A meghalt és föltámadott Krisztus a Szentlélek által bensőségesen egyesíti magával a benne hívőket. Ily módon a hívők Krisztusban, főként az Eucharisztia által kapcsolódva Őhozzá, egymás között is egységet alkotnak a szeretetben, egy testté, az Egyházzá lesznek, melynek egysége a tagok és teendők különbözőségében valósul meg.
157. Ki a feje ennek a testnek?
792-795
807
Krisztus „a testnek, azaz az Egyháznak a feje” (Kol 1,18). Az Egyház belőle, őbenne és őáltala él. Krisztus és az Egyház alkotják „a teljes Krisztust” (Szent Ágoston); „a Fő és a tagok egyetlen titokzatos személyt alkotnak” (Aquinói Szent Tamás).
158. Miért nevezhető az Egyház Krisztus menyasszonyának?
796
808
Mert maga az Úr nevezte magát „Vőlegénynek” (Mk 2,19), aki szerette az Egyházat, és örök szövetséggel egyesítette magával. Önmagát adta érte, hogy tulajdon vérével tisztítsa meg és „szentté” (Ef 5,26) és Isten összes gyermekeinek termékeny anyjává tegye. Míg a „test” kifejezés a fő és a tagok közti egységet hangsúlyozza, a „menyasszony” kettőjük különbségét emeli ki személyes kapcsolatukban.
159. Miért nevezhető az Egyház a Szentlélek templomának?
797-798
809-810
Mert a Szentlélek a testben lakik, ami az Egyház: a Főben és a tagokban egyaránt; továbbá Isten Igéjével, a szentségekkel, az erényekkel és a karizmákkal építi az Egyházat a szeretetben.
„Ami a szellemünk, azaz a lelkünk a tagjainknak, az a Szentlélek Krisztus tagjainak, Krisztus testének, az Egyháznak.” (Szent Ágoston)
160. Mik a karizmák?
799-801
A karizmák a Szentlélek különleges ajándékai, melyeket az emberek javára, a világ szükségleteire, és különösen az Egyház épülésére ad az egyes személyeknek. Megítélésük az Egyházi Tanítóhivatalra tartozik.
Az Egyház egy, szent, katolikus és apostoli
161. Miért egy az Egyház?
813-815
866
Az Egyház egy, mert eredete és mintaképe az egy Isten egysége a személyek háromságában; alapítója és feje Jézus Krisztus, aki egy testben állítja helyre az összes népek egységét; lelke a Szentlélek, aki az összes híveket egyesíti a Krisztusban való közösségben. Egy a hite, egy a szentségi élete, egy az apostoli jogfolytonossága, egy a közös reménye és ugyanaz a szeretete.
162. Hol létezik Krisztus egyetlen Egyháza?
816
870
Krisztus egyetlen Egyháza – mint alkotmányos és rendezett társaság a világban – a katolikus Egyházban áll fenn (subsistit in), Péter utóda és a vele közösségben lévő püspökök kormányozzák. Csak általa érhető el az üdvösség eszközeinek teljessége, mert az Úr az Újszövetség összes javait egyedül az apostoli kollégiumra bízta, amelynek a feje Péter.
163. Hogyan kell vélekednünk a nem katolikus keresztényekről?
817-819
Azokban az egyházakban és egyházi közösségekben, amelyek elszakadtak a katolikus Egyház teljes közösségétől, a megszentelésnek és az igazságnak sok eleme megtalálható. Mindezek a javak Krisztustól erednek, és a katolikus egység felé ösztönöznek. Ezen egyházak és közösségek tagjait a Keresztség Krisztus testének tagjaivá teszi, ezért testvéreknek ismerjük el őket.
164. Hogyan kell elköteleződnünk a keresztények egysége mellett?
820-822
866
Az összes keresztények egysége helyreállítására irányuló vágy Krisztus ajándéka és a Szentlélek fölhívása. Az egész Egyházat érinti, s a szív megtérésével, imádsággal, kölcsönös testvéri megismeréssel, teológiai dialógussal valósul meg.
165. Milyen értelemben szent az Egyház?
823-829
867
Az Egyház szent, mert a legszentebb Isten a szerzője; Krisztus önmagát adta érte, hogy megszentelje és megszentelővé tegye; a Szentlélek élteti a szeretettel. Benne található az üdvösség eszközeinek teljessége. Az életszentség minden tagjának hivatása és minden tevékenységének célja. Az Egyház tagjai közé számlálja Szűz Máriát és számtalan szentet, akik példaképek és közbenjárók. Az Egyház szentsége gyermekei megszentelésének a forrása, akik itt a földön valamennyien bűnösnek ismerik magukat, ezért mindig szükségük van a megtérésre és megtisztulásra.
166. Miért nevezzük katolikusnak az Egyházat?
830-831
868
Az Egyház katolikus, azaz egyetemes (universalis), mert Krisztus van benne jelen: „Ahol Krisztus Jézus van, ott van a katolikus Egyház” (Antiochiai Szent Ignác). Ez az Egyház hirdeti a teljes és sértetlen hitet; hordozza és kiszolgáltatja az üdvösség eszközeinek teljességét; küldetése van minden idők minden népéhez, bármely kultúrához tartoznak.
167. Katolikus-e a részegyház?
832-835
Minden részegyház, azaz egyházmegye (a latin szertartásban) és eparchia (a keleti szertartásban) katolikus, amely olyan keresztények közösségéből áll, akik a hitben és a szentségekben közösségben vannak az apostoli jogfolytonosságban szentelt püspökükkel és a római Egyházzal, amely „a szeretetben elnököl” (Antiochiai Szent Ignác).
168. Ki tartozik a Katolikus Egyházhoz?
836-838
Minden ember különféle módokon hozzátartozik Isten népének katolikus egységéhez, vagy arra van rendelve. Teljesen a katolikus Egyház tagjává válik az, aki Krisztus Szentlelkét birtokolva a hitvallás, a szentségek, az egyházkormányzat és a közösség kötelékeivel egyesül vele. A megkereszteltek, akik nem valósítják meg teljesen ezt a katolikus egységet, bizonyos, jóllehet nem teljes közösségben vannak a katolikus Egyházzal.
169. Milyen kapcsolata van a katolikus Egyháznak a zsidó néppel?
839-840
A katolikus Egyház elismeri kapcsolatát a zsidó néppel, amiatt, hogy Isten az összes közül elsőként választotta ki ezt a népet, hogy befogadja az Ő Szavát. A zsidó néphez tartozik „a fiúvá fogadás, a dicsőség, a szövetségek, a törvényhozás, a kultusz, az ígéretet, a pátriárkák; test szerint belőle származik Krisztus” (Róm 9,4.5). A többi nem keresztény vallásoktól eltérően a zsidó hit már válasz Isten ószövetségi kinyilatkoztatására.
170. Milyen kötelék fűzi a katolikus Egyházat a nem keresztény vallásokhoz?
841-845
Van egy kötelék, amely mindenekelőtt az egész emberi nem közös eredetéből és céljából adódik. A katolikus Egyház elismeri, hogy minden, ami jó és igaz a többi vallásokban található, Istentől való, az Ő igazságának sugara, és előkészíthet az evangélium elfogadására, s késztethet az emberiség Krisztus Egyházában való egysége felé.
171. Mit jelent a tétel: „Az Egyházon kívül nincs üdvösség?”
846-848
Ez azt jelenti, hogy minden üdvösség Krisztustól, a Főtől jön az Egyház által, mely az Ő teste. Ezért nem üdvözülhetnek azok, akik megismerve a Krisztustól alapított és az üdvösséghez szükséges Egyházat, nem lépnek be oda, vagy nem maradnak meg benne. Ugyanakkor Krisztusnak és az Ő Egyházának köszönhetően elérhetik az örök üdvösséget mindazok, akik nem vétkesek abban, hogy nem ismerik Krisztus evangéliumát és az Ő Egyházát, de őszintén keresik Istent és a kegyelem hatására törekszenek megtenni az Ő akaratát, melyet lelkiismeretük szavából ismernek.
172. Miért kell hirdetnie az Egyháznak az evangéliumot az egész világnak?
849-851
Mert Krisztus elrendelte: „Menjetek tehát, tegyétek tanítványommá mind a népeket! Kereszteljétek meg őket az Atyának és a Fiúnak és a Szentléleknek nevében” (Mt 28,19). Az Úrnak e missziós parancsa Isten örök szeretetéből fakad, aki azért küldte el a Fiát és Szentlelkét, mert „azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és eljusson az igazság megismerésére” (1Tim 2,4).
173. Miképpen missziós az Egyház?
852-856
Az Egyház a Szentlélek vezetésével a történelem folyamán Krisztus küldetését folytatja. A keresztényeknek ezért mindenkinek hirdetniük kell a Krisztus örömhírét, követve az Ő útját, készségesen önmaguk föláldozására is, egészen a vértanúságig.
174. Miért apostoli az Egyház?
857
869
Az Egyház apostoli eredete miatt, mert „az apostolok alapjára” (Ef 2,20) épül; tanítása miatt, mely azonos az apostolokéval; szervezete miatt, mert Krisztus visszatéréséig az apostolok tanítják, szentelik meg és kormányozzák utódaik által, akik a Péter utódával közösségben lévő püspökök.
175. Miben áll az apostolok küldetése?
858-861
Az apostol küldöttet jelent. Jézus, az Atya Küldötte magához hívott a tanítványai közül tizenkettőt és apostolaivá tette őket, azaz föltámadásának választott tanúivá és Egyházának alapjaivá. Azt a feladatot adta nekik, hogy folytassák küldetését: „Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket” (Jn 20,21), és megígérte nekik, hogy velük lesz a világ végezetéig.
176. Mi az apostoli jogfolytonosság?
861-865
Az apostoli jogfolytonosság az apostolok küldetésének és hatalmának átadása az ordo szentsége által utódaiknak, a püspököknek. Ezen átadásnak köszönhetően az Egyház a hit és az élet közösségében marad eredetével, miközben századokon át folytatja apostolkodását Krisztus országának terjesztéséért a földön.
A hívők: hierarchia, világi hívők, Istennek szentelt élet
177. Kik a hívők?
871-872
A hívők azok, akik a Keresztség által Krisztus testébe épülve Isten népének tagjai lettek. Sajátos állapotuknak megfelelően részesei Krisztus papi, prófétai és királyi tevékenységének, s arra kaptak meghívást, hogy teljesítsék az Istentől az Egyházra bízott küldetést. A hívők között igazi egyenlőség van az istengyermeki méltóságban.
178. Hogyan épül fel Isten népe?
873
934
Az Egyházban isteni alapítás folytán vannak szent szolgák, akik megkapták az egyházi rend szentségét és az Egyház hierarchiáját alkotják. A többieket laikusoknak, világi hívőknek nevezzük. A szent szolgák és a laikusok között egyaránt vannak hívők, akik különleges módon Istennek szentelik magukat az evangéliumi tanácsokra – tisztaság a cölibátusban, szegénység, engedelmesség – tett fogadalommal.
179. Miért alapította Krisztus az egyházi hierarchiát?
874-876
935
Krisztus az egyházi hierarchiát arra alapította, hogy Isten népét az Ő nevében gondozza, és ezért adott neki tekintélyt. Az egyházi hierarchiát a szent szolgák alkotják: a püspökök, papok és diakónusok. Az Egyházi Rend szentségének köszönhetően a püspökök és a papok szolgálatuk végzése közben Krisztusnak, a főnek nevében és személyében cselekszenek; a diakónusok Isten népét az ige, a liturgia és a szeretet szolgálatában (diaconia) szolgálják.
180. Hogyan valósul meg az egyházi szolgálat kollegiális dimenziója?
877
A Krisztus által együtt kiválasztott és küldött tizenkét apostol példájának megfelelően az egyházi hierarchia tagjainak egysége az összes hívők közösségének szolgálatára van. Minden püspök úgy végzi szolgálatát, mint a püspöki kollégium tagja, közösségben a pápával, és részesedve vele együtt az egyetemes Egyházról való gondoskodásban. A papok a részegyház presbitériumában végzik szolgálatukat, közösségben a püspökükkel és az ő irányítása alatt.
181. Miért van az egyházi szolgálatnak személyes jellege is?
878-879
Az egyházi szolgálatnak személyes jellege is van, amennyiben az Egyházi Rend szentségének erejében mindenki egyenként felelős Krisztus előtt, aki személy szerint hívta meg őt és bízta rá a küldetést.
182. Mi a pápa küldetése?
881-882
936-937
A pápa Róma püspöke és Szent Péter utóda, az Egyház egységének örök és látható elve és alapja. Krisztus helyettese, a püspökök kollégiumának a feje és az egész Egyház pásztora, mely fölött isteni alapítás révén teljes, legfőbb, közvetlen és egyetemes hatalommal rendelkezik.
183. Mi a püspöki kollégium feladata?
883-885
A püspökök kollégiuma, közösségben a pápával és soha nem nélküle, szintén gyakorolja az Egyház fölött a legfőbb és teljes hatalmat.
184. Hogyan végzik a püspökök tanítói küldetésüket?
888-890
939
A püspököknek, közösségben a pápával, kötelessége mindenkinek hűségesen és tekintéllyel hirdetni az evangéliumot, mint az apostoli hit hiteles tanúi, akik Krisztus tekintélyét hordozzák. Isten népe a hit természetfölötti érzékével fogyatkozások nélkül ragaszkodik a hithez az Egyház élő Tanítóhivatalának irányítása alatt.
185. Mikor valósul meg a Tanítóhivatal tévedhetetlensége?
891
A tévedhetetlenség akkor valósul meg, amikor a római pápa az Egyház legfőbb pásztorának tekintélyével, vagy a püspökök kollégiuma közösségben a pápával, mindenekelőtt egyetemes zsinaton egybegyűlve, véglegesen kihirdetnek egy tantételt a hitre vagy az erkölcsre vonatkozóan, s amikor a pápa és a püspökök a maguk rendes tanítása során összhangban vannak egy tanítás végleges előadásában. Az ilyen tanításokhoz minden hívőnek a hit engedelmességével kell ragaszkodnia.
186. Hogyan végzik a püspökök megszentelő szolgálatukat?
893
A püspökök Krisztus kegyelmének szétosztásával szentelik meg az Egyházat az ige és a szentségek szolgálatában, különösen az Eucharisztia ünneplésével, de imádságaikkal, példájukkal és munkájukkal is.
187. Hogyan végzik a püspökök kormányzó tevékenységüket?
894-896
Minden püspök, mint a püspöki kollégium tagja kollegiálisan viseli az összes részegyház és az egész Egyház gondját a pápával egységben lévő többi püspökkel együtt. Az a püspök, akire egy részegyházat bíznak, saját rendes és közvetlen szent hatalom tekintélyével kormányoz, s e hatalmat Krisztusnak, a jó Pásztornak nevében az egész Egyházzal közösségben és Péter utódának vezetése alatt gyakorolja.
188. Mi a világi hívők hivatása?
897-900
940
A világi hívők sajátos hivatása, hogy keressék Isten Országát, úgy, hogy a földi dolgokat Istennek tetszően világítják meg és rendezik el. Így teljesítik az életszentségre és az apostolkodásra szólító meghívást, mely minden megkereszteltnek szól.
189. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus papi hivatalában?
901-903
Azáltal részesednek benne, hogy fölajánlják – mint „Jézus Krisztus által Istennek kedves” (1Pt 2,5) lelki áldozatot, elsősorban az Eucharisztiában – életüket minden tevékenységükkel, imádságukkal, apostoli kezdeményezéseikkel; a családi életet, a napi munkát, az élet türelemmel viselt nehézségeit, a testi és szellemi pihenést. Így a világi hívők is, akik átadták magukat Krisztusnak és akiket megszentelt a Szentlélek, magát a világot ajánlják föl Istennek.
190. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus prófétai hivatalában?
904-907
942
Úgy részesednek, hogy egyre inkább befogadják Krisztus igéjét a hitben, és hirdetik azt a világnak életük tanúságtételével és szóval, evangelizáló tevékenységgel és katekézissel. Ez az evangelizáló tevékenység különleges hatékonyságot nyer abból, hogy a világi élet másokkal közös körülményei között történik.
191. Hogyan részesednek a világi hívők Krisztus királyi hivatalában?
908-913
943
A világi hívők részesednek Krisztus királyi tevékenységében, mert hatalmat kaptak tőle arra, hogy legyőzzék önmagukban és a világban a bűnt önmegtagadásaikkal és életszentségükkel. Különböző szolgálatokat végeznek a közösség számára, és erkölcsi értéket adnak az ember evilági tevékenységének és a társadalom intézményeinek.
192. Mi az Istennek szentelt élet?
914-916
944
Az Egyház által elismert életállapot. Szabad válasz Krisztus különleges hívására, mellyel ezek az emberek teljesen Istennek adják magukat, és a Szentlélek indításával a szeretet tökéletességére törekszenek. Ezen Istennek szenteltség sajátossága az evangéliumi tanácsok követése.
193. Mit jelent az Istennek szentelt élet az Egyház küldetése szempontjából?
931-933
945
Az Istennek szentelt élet részesedik az Egyház küldetésében a Krisztus és a testvérek iránti teljes odaadásban, tanúságot téve a mennyek országába vetett reményről.
Hiszem a szentek közösségét
194. Mit jelent a szentek közössége kifejezés?
946-953
960
E kifejezés elsősorban azt jelenti, hogy az Egyház összes tagja közösen részesedik a szent dolgokban (sancta): a hitben, a szentségekben, különösen az Eucharisztiában, a karizmákban és a többi lelki ajándékokban. E közösség gyökere a szeretet, amely „nem keresi a saját érdekét” (1Kor 13,5), hanem arra készteti a hívőt, hogy bocsásson mindent a közösség rendelkezésére („mindenük közös volt” [ApCsel 4,32]), anya
